Hiába a kormány bejelentése, gyengülő pályán a forint
A 2027-es költségvetés terveinek ismertetése nem tudott tartós támaszt nyújtani a forintnak. A hazai deviza a hétfői erősödést követően gyengülő pályára állt, és az euróval, valamint a dollárral szemben is veszített értékéből. A 4,9 százalékos hiánycél ugyan megfelelt a piaci várakozásoknak, de a költségvetési bejelentések és a jegybank kamattartása sem tudta megakadályozni a leértékelődést.
Hétfőn még erősödött, keddtől gyengült a forint
A magyar fizetőeszköz az előző hetet 363 forint felett zárta az euróval szemben, hétfőn azonban még erősödni tudott: az euró jegyzése a nap végén 362,65 forint körül alakult, a dolláré pedig 323 forint közelében mozgott. Kedden fordulat következett: az euró a nap végére 364 forint közelébe emelkedett, szerdán a 365,7-es szintet is elérte, csütörtökön pedig 366 forint fölé került. A dollár árfolyama a hét eleji 323 forint körüli szintről 326–327 forint közelébe emelkedett. Csütörtökig a forint közel 1 százalékot veszített értékéből az euróval, 1,4 százalékot a dollárral szemben, és a régiós devizákhoz képest is gyengébben teljesített.
A költségvetés és a jegybank sem adott támaszt
Hétfőn ismertették a 2027-es költségvetés főbb terveit, kedden további részletekkel egészítették ki azokat, és ugyancsak kedden döntött a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatról. A jegybank a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot, a döntést követő kommunikáció pedig nem adott új iránymutatást a monetáris politika várható alakulásáról. A forint már a döntés előtt gyengülni kezdett, így a kamattartás önmagában nem bizonyult elegendőnek az árfolyam stabilizálásához. A piac inkább a különadók mérséklésére számíthatott, így azok fennmaradása visszafoghatta a költségvetési bejelentés kedvező fogadtatását.
Romló nemzetközi hangulat és energiapiaci feszültség
A hazai fejlemények értékelését nehezítette, hogy a héten folyamatosan romlott a nemzetközi befektetői hangulat. A vártnál gyengébb német ZEW-index kedvezőtlen jelzést adott az európai gazdasági kilátásokról, emellett az energiapiaci feszültség, az európai kötvénypiacok bizonytalansága és a dollár erősödése is nyomást helyezett a forintra. Szerdán az euróbevezetés kérdése is napirendre került: a pénzügyminiszter a Reutersnek adott nyilatkozatában 2032-t nevezte meg az euróbevezetés egyik lehetséges időpontjaként, ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország nem kívánja elsietni az ERM–II árfolyamrendszerhez való csatlakozást. A nyilatkozat hosszabb távú lehetőséget vázolt fel, konkrét menetrendet nem jelentett.
Kamatdöntések és GDP-adatok mozgathatják a forintot
A következő napokban sem csökkenhet a forintra nehezedő nyomás. A hét legfontosabb adatközlései közé a harmadik negyedéves GDP-számok tartoznak: az Egyesült Államokban csütörtökön, az eurózónában és Magyarországon pénteken ismertetik a gazdasági teljesítményre vonatkozó adatokat. A magyar gazdaság 0,4 százalékos negyedéves bővülésére lehet számítani, ami éves összevetésben 1,9 százalékos növekedést jelenthet. Szerdán este a Federal Reserve dönt a kamatról, várakozások szerint a 3,75–4,00 százalékos sávban változatlanul hagyva azt, csütörtökön pedig az Európai Központi Bank határoz, amely előző ülésén 25 bázisponttal 2,5 százalékra emelte a kamatszintet. Az euró árfolyama a következő hetekben 360 és 372 közötti sávban mozoghat, a dollár jegyzése 320 és 330 forint között alakulhat.
Drágult az olaj és a földgáz, veszteséges hetet zárt a tőzsde
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára az előző hetet 110 dollár közelében zárta, majd a hét folyamán 106 és 113 dollár között ingadozott, csütörtök délutánra ismét a felső határ közelébe emelkedett. A drágulásban a szállítási költségek növekedése és a közel-keleti konfliktus elhúzódása egyaránt szerepet játszott. Az európai földgáz tőzsdei jegyzése csütörtök délután megközelítette, átmenetileg meg is haladta a megawattóránkénti 90 eurót, amire 2022 vége óta nem volt példa. Az európai gáztározók töltöttsége 75 százalék alá süllyedt, ami a 2009-ben kezdődő adatsor legalacsonyabb értéke az év ezen időszakában. A BUX-index közel 3 százalékot veszített értékéből a héten, a vezető részvények közül az OTP és a Mol teljesített a leggyengébben, a Richter viszont több mint 3 százalékkal erősödött.
