Pénzért vadászhattak civilekre a szarajevói háborúban
Egy olasz tényfeltáró könyv szerint tehetős külföldiek jelentős összegeket fizettek azért, hogy a boszniai háború idején a Szarajevót ostromló boszniai szerb erők állásaiból civilekre lövöldözhessenek. A beszámolók alapján az áldozatok között férfiak, nők és gyermekek is lehettek. Az ügyről már 1995-ben írtak olasz lapok, később azonban hosszú időre feledésbe merült.
Ezio Gavazzeni olasz újságíró Hétvégi orvlövészek – A szarajevói emberszafarik nyomában című könyve az olasz PaperFIRST gondozásában jelent meg, magyarul pedig a Jaffa Kiadónál olvasható Hesky Eszter fordításában. A kötet egy több mint harmincéves történet nyomába ered, és olyan információkat tár fel, amelyek az olasz igazságszolgáltatás figyelmét is felkeltették.
Egy régi újságcikk nyomában
A könyv kiindulópontja egy 1995. március 30-án, a Corriere della Serában megjelent cikk, amely a boszniai háború különös szereplőiről számolt be. A beszámoló szerint külföldiek utazhattak a frontvonalhoz, hogy pénzért civilekre lövöldözzenek. A történetről a La Stampa és később a szarajevói Oslobođenje is hírt adott, ám az állítások nem vezettek megnyugtató vizsgálathoz. Évtizedekkel később Miran Zupanič 2022-es Sarajevo Safari című dokumentumfilmje irányította rá ismét a figyelmet a kérdésre.
Egy tanú vallomása
A kötet legmegrázóbb részeit azok a tanúvallomások alkotják, amelyek a feltételezett embervadászat működését rekonstruálják. A Francia néven szereplő megszólaló egy több országon átívelő hálózatról beszél, amelyben az olaszországi szervezők közvetítőként működtek. Azt állítja, hogy az áldozatok életkora és neme alapján különböző összegeket szabtak meg, és a gyermekek megöléséért különösen magas árat kérhettek. Beszámolója szerint egyes résztvevők valamiféle trófeaként tartották számon az áldozataikat.
A részletgazdagság azonban nem azonos a bizonyító erővel: a tanú több állítását a könyvben közölt dokumentumok alapján az olvasó nem tudja önállóan ellenőrizni. Ez különösen igaz a több száz feltételezett résztvevőre és az áldozatok állítólagos árlistájára.
Ellentmondások és nyitott kérdések
A vizsgálatot időközben más újságírók is megvizsgálták. A Balkan Investigative Reporting Network 2026 júliusában közzétett tényfeltáró cikkében ismét megszólaltatta a történet fontos szereplőit, és bírósági iratokat is áttekintett. Az elemzés több ellentmondást talált a tanúvallomások között, és megkérdőjelezte a szerző egyes következtetéseit. Gavazzeni nyilvános válaszában vitatta a megállapításokat.
A milánói ügyészség 2025 novemberében kezdett vizsgálódni a feltételezett embervadászatok ügyében. A Reuters 2026 júniusi beszámolója szerint a nyomozóknak akkor még nem volt elegendő bizonyítékuk ahhoz, hogy az ügyet bíróság elé vigyék, az eljárás azonban nem zárult le. A szarajevói civilek elleni orvlövésztámadások történelmileg és jogilag bizonyított bűncselekmények, a külföldi, fizető embervadászok feltételezett szerepe azonban ettől elkülönülő, további bizonyítást igénylő ügy.
A motivációk háttere
A kötet egy külön fejezetében Martina Radice kriminológus a feltételezett elkövetők motivációit vizsgálja: a szadizmus, a hatalomvágy, az áldozatok tárgyiasítása és a társadalmi kiváltságosság összefüggéseit. Felvetése szerint az ilyen erőszak elkövetői nem feltétlenül társadalmon kívüli személyek, hanem sikeres, vagyonos, környezetükben akár megbecsült emberek is lehetnek.
A magyar kiadás élénkpiros borítóján egy menekülő embert ábrázoló archív fotó kerül célkeresztbe, ami az áldozat kiszolgáltatottságára irányítja a figyelmet. A könyv nem bizonyítja minden kétséget kizáróan a feltételezett embervadászati rendszer valamennyi elemét, azt viszont elérte, hogy az ügy ismét a nyilvánosság és az igazságszolgáltatás figyelmének középpontjába kerüljön.
