Elutasított agrárpályázatok: százmilliárdos kiesés a gazdálkodóknál
Két éve beadott agrárpályázatokra érkeznek tömegesen elutasító döntések több forrás megerősítése szerint. Három beruházási kiírásnál a hatóság is bejelentette a keretek kimerülését: olyan kérelmekre sem jut támogatás, amelyek minden szakmai feltételnek megfelelnek. A gazdáknak a várakozás is pénzbe került, miközben az sem világos, mikor és milyen feltételekkel kapnak új esélyt.
Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint tömegével kaptak elutasító határozatot a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatain induló vállalkozások, a még bent lévő kérelmeket pedig forráshiányra hivatkozva zárják le. Abban már árnyaltabban látja a helyzetet, hogy kizárólag a pénz hiánya magyarázza-e a történteket: szerinte az új agrárvezetés a korábbitól eltérő támogatási rendszert szeretne kialakítani.
A forráshiány hivatalos megerősítést is kapott. A Közös Agrárpolitika Nemzeti Irányító Hatóság október 15-i, 113/2026. számú közleménye három felhívás keretének teljes lekötéséről tájékoztat. Az indoklás szerint a támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló összeget, ezért a fedezet nélkül maradó kérelmeket akkor is el kell utasítani, ha minden jogosultsági és tartalmi feltételt teljesítenek. A három érintett konstrukció a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztése, az állattartó telepek fejlesztése, valamint a feldolgozóüzemek komplex fejlesztése. Ez nem azonos azzal, hogy minden agrártámogatás leállt volna.
Egy elutasított pályázat vesztesége nem feltétlenül akkor keletkezik, amikor megérkezik a határozat. A beruházás előkészítésére addigra már pénzt és munkaidőt fordítottak, a támogatás reménye pedig a vállalkozás más döntéseit is befolyásolhatta. A forrás szerint az érintettek terveket készíttettek, adatokat szolgáltattak, teljesítették az adminisztratív követelményeket, közben viszont a pozitív elbírálásban bízva csak a legszükségesebb beruházásokat végezték el. A késlekedés szerinte nem a mostani kormányzati ciklusban kezdődött: a korábbi ciklusban a pályázati eredményeknek csak a töredékét hirdették ki, így az elutasítások pártpolitikai hovatartozástól függetlenül érinthetik a gazdálkodókat. Megítélése szerint a 12 hónapon túl el nem bírált pályázatok gazdasági haszna már jelentősen csökken, mert a döntésig megváltozhatnak a költségek, az értékesítési lehetőségek és a finanszírozási feltételek.
A forrás szerint a gazdasági károk az elmaradt haszon nélkül is százmilliárdos nagyságrendre rúghatnak. Állítása szerint a Magyar Államkincstárnál és az agrártárcánál nagyságrendileg több mint száz köztisztviselő foglalkozott kizárólag ezzel az ügycsoporttal, az előző és a jelenlegi kormányzati ciklusban egyaránt. A pályázatíró vállalkozásoknál közvetlenebbül jelentkezhet a veszteség: számítása szerint egy kizárólag az adott konstrukcióval foglalkozó munkavállaló bére két év alatt hozzávetőleg 30 millió forintot jelenthet, elmaradt haszon nélkül. Feltételezése szerint a még függőben lévő kérelmek szinte mindegyike rendelkezhetett már pontszámmal, csak az eredményt nem közölték a pályázóval, így felmerül a kérdés, hogyan utasíthatnak el forráshiány miatt olyan pályázókat, akiknek a pontszáma elegendő lehetett volna a támogatáshoz.
Banki forrásból is megerősítették a pályázatok leállítását és az elutasító határozatot, eszerint 97 pontra emelték a megfelelési ponthatárt, amit az érintettek nem tudtak megugrani. A korábbi gyakorlatban a kereteket rendszeresen túlkötötték, arra számítva, hogy a nyertesek egy része végül nem hajtja végre a beruházását. A mostani ágazati nehézségek miatt az sem becsülhető meg, a korábban támogatott beruházásokból mennyi valósul meg, így a vártnál több forrás kerülhet vissza a rendszerbe, ami azonban nem jelenti azt, hogy azt automatikusan a most elutasított pályázók kapnák meg. A banki forrás a mostani elutasítások mögött agrárpolitikai irányváltást lát: az új agrárvezetés kritikusan viszonyul az előző támogatási rendszerhez, és egy új agrárstratégiához jobban illeszkedő pályázatokat szeretne meghirdetni. A hatóság közleménye a 2028-tól induló új programozási időszak tervezését jelöli meg távlatként, amiből a most kieső pályázók számára nem olvasható ki közeli újranyitás vagy biztos pótlólagos finanszírozás.
