Három fronton is veszély leselkedik a forintra
A magyar fizetőeszköz a héten több kedvezőtlen tényező ellenére is viszonylag jól állta a sarat. Míg múlt pénteken 362,5 forintot kellett adni egy euróért, péntek délután valamivel 363 forint felett járt az árfolyam. A hét során nagyobb kilengések is előfordultak: hétfőn az euró még 362 forint közelében járt, csütörtök estére 365 forint fölé kapaszkodott, péntek délután pedig 364 alá korrigált. A dollárral szemben a hét eleji 312 forint alatti szintekről 314 forint környékére gyengült a magyar deviza.
A forintot támogatta a kedvező inflációs kép, illetve az augusztusi kamatdöntő ülés óvatos hangvételű jegyzőkönyve. Eközben a közel-keleti konfliktus tovább éleződött, jelentős emelkedést okozva az energiaárakban, ami a következő időszakban kockázatot hordozhat a forintra nézve.
Kedvező európai adatok sem segítettek
Hétfőn az eurózóna második negyedéves GDP-növekedését felfelé módosították, a Sentix befektetői hangulatindex pedig a vártnál jelentősebben javult, a forint ennek ellenére nem tudott erősödni, az euró árfolyama a nap végére 363,40 forint közelébe emelkedett. Kedden a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos infláció felerősítette a kamatcsökkentési várakozásokat, ami nyomás alá helyezte a magyar devizát. Az energiaárak emelkedése ugyanakkor bizonytalanná tette, hogy sor kerülhet-e szeptemberben lazításra.
Az Európai Központi Bank 25 bázispontos szigorítása 2,50 százalékra emelte a kamatot, ami tovább csökkenti a hazai kamatelőnyt. A magas augusztusi hiányadat sem okozott újabb látványos megingást, mivel a kormány előre kommunikálta, és a hiány megugrásában elsősorban egy egyszeri tétel, az RRF-források megelőlegezése játszott szerepet.
Péntek délután az amerikai inflációs adat szerint a pénzromlás a várakozásoknak megfelelően 3,4 százalékon maradt, a piac fellélegzett, a dollár minimálisan gyengült, a forint visszakapaszkodott a csütörtökön látott 365 feletti euróárfolyamról.
A dollár és az euró párharca eldöntetlen maradt
A két deviza egymáshoz viszonyított árfolyama a hét egészét nézve nem változott érdemben. A forint a dollárral és az euróval szemben is kismértékű gyengüléssel zárta a hetet, a lengyel zlotyhoz képest szintén veszített pozíciójából, annak ellenére, hogy a lengyel jegybank nem változtatott az irányadó kamatán.
A csütörtökön és pénteken megrendezett 64. Közgazdász-vándorgyűlés előadásai nem mozgatták meg érdemben a forint árfolyamát.
Három tényező döntheti el a forint sorsát
Az első az iráni háború, amely továbbra is az energiaárakon keresztül érheti el a devizát, és ezen a fronton a helyzet egyre kedvezőtlenebb. A második próba szerdán érkezhet, amikor a Fed dönt a kamatokról. A várakozások szerint 25 bázisponttal emelkedhet a jelenlegi 3,5–3,75 százalékos kamatszint, a döntést azonban több kérdőjel övezi. A harmadik kulcskérdés, hogyan változnak a Magyar Nemzeti Bank következő kamatdöntésével kapcsolatos várakozások. A kedvező inflációs adatok teret nyitnának a szeptemberi kamatvágás előtt, a magas energiaárak és a gyengülő forint azonban az ellenkező irányba mutatnak, így a vágás esélye egyre kisebbnek látszik.
Az adatok közül hétfőn az építőipar számai, kedden a júliusi ipari termelés második becslése, szerdán a kereseti adatok érkeznek. Az Eurostat naptára is sűrű: kedden a júliusi külkereskedelmi és a második negyedéves üresálláshely-adatok, szerdán az ipari és munkaerőköltség-adatok, csütörtökön az augusztusi infláció második becslése, pénteken a júliusi építőipari számok következnek. Az iráni konfliktus és az olajárfolyam alakulása is meghatározó lesz, miután a Brent megközelítette a 110 dolláros szintet. A cseh jegybank csütörtöki kamatdöntése szintén figyelmet érdemel, bár a 3,75 százalékos alapkamat és az 1,9 százalékos infláció alapján nem valószínű, hogy változtatnak rajta.
A következő napokra nem várható drámai elmozdulás, az euró-forint árfolyama 359 és 371 közötti sávban mozoghat, a dollár-forint esetében pedig a 308–320-as tartomány látszik bejárhatónak.
Olaj- és gázpiaci feszültségek
Egy héttel korábban a Brent 95,7 dolláron zárt, péntek délután már 105 dollár körül járt, a hét során 109 dollár fölött is megfordult. A drágulást a közel-keleti konfliktus hajtja, miközben a harcok fokozódnak. A földgáz ára egy hét alatt 72,7 euró/megawattóráról 80 közelébe emelkedett, és 83 fölött is járt, ilyen szintre 2022 decembere óta nem volt példa. Az európai gáztározók mindössze 67 százalékos töltöttsége szintén felfelé hajtja az árakat, ez 2009 óta a legalacsonyabb szint.
A Budapesti Értéktőzsdén a BUX 2,6 százalékkal emelkedett a héten, a részvények teljesítménye azonban vegyes képet mutatott. Az OTP 3,6, a Mol 7,8 százalékkal erősödött, utóbbinak az emelkedő energiaárak is kedveztek. A Magyar Telekom 2,7, a Richter 2,3 százalékot veszített értékéből.
