Figyelmeztet a szövetség: vállalkozások tönkremenetelével, munkahelyek elvesztésével járhat a vagyonadó
A milliárdosok nagyobb közteherviselését célzó kormányzati tervekkel szemben a magyar kereskedők érdekképviselete arra figyelmeztet: a vagyonadó a vállalkozások fejlesztési és béremelési forrásait is elviheti, a legkevésbé jövedelmező boltokat pedig bezárásra kényszerítheti. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elfogadhatatlannak tartja a tervezetet.
A vagyonadó körüli vita egyik lényeges dilemmája, hogyan lehet megadóztatni a felhalmozott vagyont, ha annak jelentős része működő cégekben van, és nem szabadon elkölthető pénz. Egy vállalkozás értéke nőhet attól, hogy tulajdonosa korszerűsíti az üzleteit, fejleszti a raktárait vagy visszaforgatja a nyereségét, ettől azonban még nem feltétlenül lesz több szabadon felhasználható pénze. A kérdés a beruházások, a munkahelyek és a tőke Magyarországon tartása szempontjából is jelentős.
A kormány az arányosabb közteherviseléssel indokolja az új adónemet, azt az elvet követve, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb részt vállaljanak a közszolgáltatások finanszírozásából. A szabályozás egyelőre tervezet, amelynek társadalmi egyeztetése október 14-ig tart, így a végleges feltételek még változhatnak.
A javaslat szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évente 1 százalékos adó jutna, a százmilliárd forintot meghaladó részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adóalapba az ingatlanok és befektetések mellett a társasági részesedések is bekerülhetnének. A belföldi magánszemélyek magyarországi és külföldi vagyonát egyaránt figyelembe vennék. Az első fizetési kötelezettség a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezne, az adót 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni.
A vállalkozók szempontjából kiemelt részlet a cégrészesedések értékelése. Egy nem tőzsdei társaság adóztatásnál figyelembe vett értéke jelentősen eltérhet a könyv szerinti saját tőkéjétől, így a tulajdonosnak egy jelentős értékű, de készpénzt nem feltétlenül biztosító cégrészesedés után kellene előteremtenie az éves adót. A vagyon külföldre költöztetésének visszaszorítására a kormány külön kilépési adót, úgynevezett exit taxot is előkészít, amely az 500 millió forint feletti vagyont érinthetné.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség a tervezet elutasítását a hazai vállalkozások versenyhelyzetével, a fejlesztési és béremelési források védelmével, valamint az értékbecslés várható terheivel indokolja. Neubauer Katalin főtitkár szerint a javaslat nem a jogellenesen felhalmozott magánvagyont adóztatja, hanem a vállalkozások működőtőkéjét teszi adóalappá, és kizárólag a magyar tulajdonú vállalkozásokra ró újabb terhet.
A szövetség szerint Magyarországon a magyar kis- és középvállalkozások 3,3 millió munkavállalónak biztosítanak munkát és megélhetést, a munkaadókat terhelő vagyonadó bevezetése e munkavállalók létbiztonságát is veszélyezteti. A kereskedelem jövedelmezősége a nemzetgazdasági ágak között az egyik legalacsonyabb, így az adó a béremelések és fejlesztések forrásait vonná el, a kistelepüléseken működő boltokat pedig bezárásra kényszeríthetné, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti.
Az MNKSZ aggályosnak tartja azt is, hogy a vagyonadó bevezetése rövid időn belül több tízezer vállalkozás több millió vagyonelemének értékbecslését tenné szükségessé, miközben az értékbecslés díjazása és az adóhatóság általi elfogadása is bizonytalan. A többletköltségeket a vállalkozások kénytelenek lennének beépíteni áraikba, ami növelné a fogyasztói árakat és az inflációt. Mindezek alapján a szövetség elfogadhatatlannak tartja a vagyonadó tervezet szerinti bevezetését.
