NASA és a Budapesti Műszaki Egyetem: Együttműködés az aszályproblémák megoldására
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok rávilágítanak a talajnedvesség állapotának figyelemmel kísérésének fontosságára. Ezen a területen a NASA, az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak szakértelmét keresi, és ennek érdekében egy formális együttműködési megállapodást írt alá a két intézmény.
Az együttműködés célja
A megállapodás lényege, hogy a BME támogatást nyújt a NASA számára a műholdas talajnedvesség-mérési adatok validálásában. A BME Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéke részt vesz a NASA SMAP űrszondájának és a tavaly nyáron felbocsátott, NISAR nevű amerikai–indiai műholdas berendezés adatainak pontosságának ellenőrzésében. Ezek az űrszondák folyamatosan pásztázzák a Föld felszínét, és a kibocsátott mikrohullámú jelek segítenek meghatározni a talaj legfelső rétegének nedvességtartalmát.
A talajnedvesség és a mezőgazdaság
A mezőgazdaság számára rendkívül fontos, hogy tudják, milyen mértékben elérhető a talaj nedvessége, különösen aszálykezelési beavatkozások tervezésekor. Az elmúlt év szélsőségesen aszályos időszakai is rávilágítottak ezekre a problémákra, amelyek a jövőben a klímaváltozás hatására még gyakoribbá válhatnak.
Műholdas adatok és időjárás-előrejelzés
Ezen adatok továbbá a legfrissebb kutatások szerint az Európában tapasztalható hőhullámok kialakulásának előrevetítő jeleként is működnek, mivel az ilyen időjárási események csak abban az esetben alakulhatnak ki, ha a talaj nedvességtartalma egy bizonyos szint alá süllyed. A közös kutatási eredmények kiemelkedő szerepet kaphatnak az időjárás-előrejelzés terén is.
A NASA támogatása és jövőbeli lehetőségek
A NASA a BME és helyi adatok segítségével kívánja érni az űrből kapott adatok validálását, így minimalizálva az esetleges hibákat. A tanszék vezetője, Kugler Zsófia elmondta, hogy az együttműködés jelenleg még csak tudományos keretek között zajlik, és anyagi vonzata egyelőre nincs, de ez mégis fontos első lépés. A jövőbeli szorosabb partnerség lehetősége függ egy megfelelő kormányközi kutatásfinanszírozási keretrendszer létrehozásától, amely jelenleg hiányzik az Egyesült Államok és Magyarország között.
Ez a megállapodás nemcsak a tudományos kapcsolatok erősítését szolgálja, hanem hozzájárul a globális aszálykezelési intézkedések kidolgozásához is, ami kiemelt prioritás a folyamatosan változó éghajlati viszonyok között.
