Számítógépes elemzés szerint Shakespeare írta a III. Edvárdot
Új kutatás szerint William Shakespeare volt az 1596-ban névtelenül kiadott III. Edvárd című történelmi dráma elsődleges szerzője, és a mű megírásában Christopher Marlowe is közreműködött. A számítógépes szövegelemzésen alapuló vizsgálat a két drámaíró kapcsolatáról kialakult képet is átírhatja, akiket korábban elsősorban riválisaikként tartottak számon.
A kutatást Rory Loughnane, a Kenti Egyetem kutatója és Brett Greatley-Hirsch, a Leedsi Egyetem professzora közösen végezte. A III. Edvárd szövegét tíz, az 1580-as évek végétől az 1590-es évek közepéig alkotó drámaíró bizonyítottan saját műveivel hasonlították össze. Az egyik vizsgálat során a darab 23 szövegrészletét Shakespeare-hez, kilencet pedig Marlowe-hoz kapcsoltak. Az elemzés a jellegzetes szóhasználatot és nyelvi sajátosságokat vizsgálta, köztük olyan kifejezéseket, amelyek Marlowe műveiben gyakoriak, más szerzőknél azonban ritkábban fordulnak elő.
A kutatók Shakespeare-nek tulajdonítják a 13. jelenet elején található beszédet, amelyben az ég baljós elsötétülése rémületet kelt a francia táborban. A dráma utolsó jelenetének egyik, a háborúról és a dicsőségről szóló beszédében viszont Marlowe stílusjegyeit azonosították. Greatley-Hirsch szerint a bizonyítékokat különösen meggyőzővé teszi, hogy nem egyetlen statisztikai vizsgálatra támaszkodnak. „A különböző elemzési módszerek, amelyek a nyelv eltérő sajátosságait vizsgálják, újra és újra képesek elkülöníteni Marlowe és Shakespeare szövegrészleteit a darabon belül” – fogalmazott.
Loughnane szerint a számítógépes elemzés „minden észszerű kétséget kizáróan” igazolja Shakespeare meghatározó szerzői szerepét. „Az új felfedezés az, hogy a darabban Shakespeare – akinek szerzőségét most már minden kétséget kizáróan igazoltuk – és Marlowe – akinek közreműködését most először, váratlanul sikerült kimutatnunk – munkája egyaránt jelen van. Ez tehát egy újonnan felfedezett közös alkotásuk” – mondta. A kutató szerint a felfedezés mindkét drámaíró életművének újraértékeléséhez vezethet.
Shakespeare és Marlowe mindössze néhány hét különbséggel született 1564-ben, és ugyanabban az angol színházi közegben váltak ismertté. Kapcsolatukat sokáig elsősorban vetélkedésként értelmezték, ám egy 2016-os kutatás már arra jutott, hogy Marlowe közreműködött Shakespeare három VI. Henrik-drámájának megírásában. Loughnane szerint a III. Edvárd feltételezett, 1592 körüli keletkezése arra utal, hogy együttműködésük tartósabb lehetett. „Hozzászoktunk ahhoz, hogy Marlowe-ra és Shakespeare-re riválisokként tekintsünk. Most azonban már tudjuk, hogy a kapcsolatuk ennél sokkal összetettebb volt. Nem egyszerűen vetélytársai voltak egymásnak, és nem is csupán kölcsönösen hatottak egymásra” – mondta.
Marlowe 1593-ban, mindössze 29 évesen, egy fogadóban kitört összetűzés során meghalt, Shakespeare azonban még több mint két évtizedig alkotott. A III. Edvárd nem szerepelt Shakespeare műveinek 1623-ban megjelent első összkiadásában, az úgynevezett First Folióban. A későbbi kiadások közül azonban több is helyet adott neki, köztük a 2016-os New Oxford Shakespeare: Complete Works, amelynek szerkesztésében Loughnane is részt vett; akkor még csak néhány jelenetet véltek Shakespeare munkájának.
Az új kutatás eredményei egyelőre nem tekinthetők általánosan elfogadott tudományos álláspontnak. A részletes tanulmány még az idén megjelenik a Shakespeare Quarterly című folyóiratban, így a szerzőségi megállapítások további szakmai értékelésre várnak. Amennyiben a következtetéseket más kutatások is megerősítik, a felfedezés nemcsak Shakespeare életművét, hanem az angol reneszánsz drámairodalom két meghatározó alakjának kapcsolatáról kialakult képet is jelentősen átalakíthatja.
