Zárt ajtók mögött választották ki a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőit
Öt hét késéssel, október 13-án vált teljessé a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetése, miután a parlament megválasztotta a három hiányzó elnökhelyettest. A kiválasztás átláthatósága kérdéseket vet fel: az elnököt nyilvános bizottsági ülésen hallgatták meg, a helyettesekét azonban zárt ajtók mögött, a pályázók számát és névsorát sem hozták nyilvánosságra.
A hivatalt létrehozó törvényt az Országgyűlés 2026. július 28-án fogadta el, az Alaptörvény 17. módosítása után. A jogszabály szerint augusztus 28-ig kellett volna megválasztani az elnököt és négy helyettesét; határidőre csak az elnöki és a nyomozati elnökhelyettesi tisztséget sikerült titkos szavazással betölteni. A többi pályázatot a bizottság eredménytelennek nyilvánította, és szeptember 9-én újakat írt ki.
A hivatal elnöke hat évre Unger Anna politológus lett, aki 137 igen és 7 nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott. A Fidesz és a KDNP képviselői az eredményhirdetésen és az eskütételen sem vettek részt, a Mi Hazánk frakciójából csak Apáti István volt jelen. A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton sem támogatta jelölését, mert jogász végzettségű, az ügyészséghez kötődő jelöltet szeretett volna.
Nyomozati elnökhelyettesnek Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választották 139 igen és hat nem szavazattal. Magyar Péter a hivatal legfontosabb vezetőjének nevezte őt, és hangsúlyozta, hogy nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb.
A megismételt pályázatoknál már elmaradtak a nyilvános meghallgatások. Az első körben 96-an pályáztak az elnöki, 68-an az elnökhelyettesi posztokra; a bizottsági tagok három jelöltet indítványozhattak, preferenciájukat 3, 2 és 1 ponttal jelezve. A második körben sem a pályázók számát, sem a meghallgatottak névsorát nem közölték. Hantosi István bizottsági elnök szerint a zárt eljárást az indokolja, hogy a pályázás érinti a jelöltek szakmai előmenetelét és múltját; a meghallgatásokon független civil szervezetek szakértői is közreműködtek.
Október 13-án Ötvös Károlyt közpénzügyi, Gellért Károly Árpádot vádemelésért felelős, Terhes Tibor Dávidot fellebbviteli elnökhelyettessé választották hat évre. Ötvös a Kecskeméti Városi Ügyészségen kezdte pályáját, 2011 és 2023 között az adóhatóság bűnügyi szakterületén dolgozott, részt vett a Simonka György és társai elleni nyomozásban, 2023-tól az Integritás Hatóság vizsgálati vezetője volt. Gellért 2008-tól a Miskolci Járási Ügyészségen, 2013 és 2024 között a Gazdasági Büntetőjogi és Kiemelt Ügyek Csoportjának vezető ügyészeként dolgozott, 2025 októbere óta az Ózdi Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyésze. Terhes 2014-től volt alügyész Szegeden és Hódmezővásárhelyen, majd a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályának ügyésze, később a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség kirendelt ügyésze; kiemelt ügyei között említik a Mészáros Lőrinc-közeli Eurovéd Security vezetői elleni eljárást.
