170 milliárd eurós vita a tagállamok között

által B Andras

Egymásnak eshetnek a tagállamok, mintegy 170 milliárd euróval faragnák le a következő uniós költségvetést

Október 10-én, szombaton mutatta be a soros elnökséget betöltő Írország a 2028–2034 közötti uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalási keretdokumentumát, az ún. negoboxot. A dokumentum a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek ellentétes igényeit próbálja összefésülni.

Az ír javaslat mintegy 160 milliárd euróval csökkentené a költségvetés nagyságát az Európai Bizottság 1,9 billió eurós tervezetéhez képest, ugyanakkor a kohéziós források és a mezőgazdasági támogatások mértékét megtartaná. A csökkentés nem egyenlően oszlik meg: a Nemzeti és Regionális Alapot mindössze 3 százalékkal (nagyjából 28 milliárd euróval), a Versenyképességi Alapot 13 százalékkal (75 milliárd euróval), a Globális Európát 17 százalékkal (38 milliárd euróval), az EU saját bürokráciájára fordított forrásokat pedig 9 százalékkal, mintegy 10 milliárd euróval csökkentené.

Az Európai Bizottság tavaly júniusban bemutatott tervezete teljesen új struktúrát javasolt, és az eddigi 1,2 billióról közel 2 billió euróra növelte volna a következő költségvetés nagyságát. Ezzel a legtöbb tagállam nem értett egyet: a nettó befizetők nem szeretnének nagyobb költségvetést, a nettó kedvezményezettek pedig a kohéziós források és az agrártámogatások részarányának csökkentését ellenezték.

Németország vezetésével a fukar országok levélben követelték a soros elnökségtől, hogy több százmilliárd euróval csökkentse a költségvetés méretét, lehetőleg úgy, hogy az új prioritásokra (versenyképesség és védelem) maradjon elég pénz. Ezzel szemben a Magyarországot is sorai között tudó kohézió barátai a kohéziós alap és a mezőgazdasági támogatások megvédését követelték.

A nettó befizetők szerint a csökkentés mértéke nem elegendő, ráadásul annak többségét épp a számukra legfontosabb Versenyképességi Alapból érték el. Eelco Heinen holland pénzügyminiszter már kijelentette, hogy ez alapján nehezen tudja elképzelni, hogy karácsonyig sikerülhet a tagállamoknak megállapodnia.

Az Európai Parlament sem elégedett a javaslattal. Egyik főtárgyalójuk, Siegfried Muresan közösségi oldalán több bejegyzésben is kritizálta azt, más jelentéstevők pedig elfogadhatatlannak tartják az ír negoboxot, mondván: amikor az EU-nak egyre több problémát kellene kezelnie és el kell kezdenie visszafizetnie a NextGen EU hitelt, bármilyen csökkentés elfogadhatatlan.

A tagállamok vezetői legközelebb október 15–16-án találkoznak egy kétnapos EU-csúcs keretén belül, amelynek egyik kiemelt témája épp az MFF lesz, köztük az EU saját forrásai is. A felek álláspontjai azonban továbbra is távol állnak egymástól.

Franciaország azt szeretné, hogy a Versenyképességi Alapon belül a védelemre és űrkutatásra szánt forrásokat kizárólag európai cégeknél költhetnék el a tagállamok, ezt azonban több tagállam ellenzi, mivel az európai védelmi iparnak nincs elég gyártókapacitása, és ez jó eszköz lehet az EU és szövetségesei kapcsolatának szorosabbra fűzésére.

A spanyol parlament feloszlatásával és a november 29-re kiírt választásokkal Madrid sokáig érdemben távol maradhat a legfelsőbb szintű tárgyalásoktól, ami tovább hátráltathatja az év végi informális határidőt. A tagállamok épp amiatt egyeztek meg a tárgyalások idei befejezésében, hogy a jövőre esedékes francia, olasz, lengyel és spanyol választások ne akadályozzák azt.

Ezt is kedvelheted