Szürreális pillanat Magyarországon: ugyanannak az adatnak örül a Fidesz és a Tisza
Ritka pillanat a magyar gazdaságpolitikában: ugyanannak az adatnak egyszerre örült a Fidesz és a Tisza, igaz, mindkét oldal pont a lényeget hallgatta el. A Fidesz az ipari termelés 8,7 százalékos növekedésében saját beruházáspolitikájának sikerét látta, arról viszont már kevesebb szó esett, hogy az alacsony hozzáadott értékű gyárakra építő gazdasági modell súlyos szerkezeti problémákat hagyott maga után. Magyar Péter kormánya szintén büszkén fogadta a számokat, csak éppen azt felejtette el hangsúlyozni, hogy a növekedést éppen azok az iparágak húzták, amelyeket a Tisza – és az akkori kormány kritikus média – a kampányban még élesen bírált.
A politikai sikerjelentések mellett a forintnak is jó hete volt: az euró árfolyama 368,6 forintról 365–366 forintra csökkent, dacára a nemzetközi piacokon tapasztalható feszültségeknek. A héten egymást érték a Központi Statisztikai Hivatal jelentései. Augusztusban éves alapon 2,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, júliushoz képest azonban 0,7 százalékos visszaesést mért a KSH, így ez már a második egymást követő hónap volt havi csökkenéssel. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a júliusi fellendülés rövid életűnek bizonyult, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig továbbra sem érte el a Covid utáni szintet.
Látványos növekedést mutatott augusztusban a magyar ipar, a kedvező összkép mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg. A KSH adatai szerint az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, júliushoz képest pedig 1 százalékkal bővült a kibocsátás. A növekedés ugyanakkor korántsem volt általános: a feldolgozóipari ágazatok többségében továbbra is visszaesést mértek, az ipari teljesítményt elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar húzta felfelé.
A hét második felében az infláció alakulásáról is tisztább képet kaptunk. A KSH adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, augusztushoz képest pedig mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss számok arra utalnak, hogy a mögöttes árazási nyomás továbbra is visszafogott a gazdaságban. A bank az idei év egészére mindössze 1,8 százalékos átlagos inflációval számol, 2027-ben azonban már 2,9–3 százalék közötti éves átlagos drágulást vár.
„A mai inflációs adat önmagában egyértelműen támogatná a monetáris lazítás folytatását. A globális kockázatkerülésből fakadó forintgyengülés, az emelkedett hozamkörnyezet és a magas energiaárak azonban egyelőre óvatosságra inthetik a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit” – összegezte Virovácz Péter.
A héten összességében erősödést mutatott a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke a Portfolio konferenciáján elmondta, hogy amennyiben a kormány hiteles középtávú makrogazdasági konvergenciapályát mutat be, nem érdemes halogatni az ERM II rendszerhez való csatlakozást. Az euróbevezetéshez szükséges kritériumok 2030-as teljesülése esetén a tényleges átállás 2032. január 1-jén történhetne meg – értékelte az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.
Csütörtök délután a Nemzetközi Valutaalap közzétette a magyar gazdaságról szóló éves konzultációjának előzetes értékelését. A szervezet szerint a gazdaság idén 2 százalékkal bővülhet, középtávon 2,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Ebben fontos szerepet játszhat a korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása. A költségvetés helyzetét ugyanakkor jóval borúsabban látja a Valutaalap, becslése szerint az idei hiány elérheti a GDP 7–7,5 százalékát. A szervezet ezért költségvetési kiigazítást sürget, amellyel a deficitet 2027-re 5 százalék körüli szintre, 2029-re pedig 3 százalékra lehetne leszorítani.
Az IMF konkrét javaslatokat is megfogalmazott a költségvetés rendbetételére. Ezek között szerepel a progresszív személyi jövedelemadózás bevezetése, a tőkejövedelmek és a vállalati nyereség magasabb adóztatása, valamint az államilag támogatott hitelprogramok fokozatos kivezetése. A Valutaalap kedvezően fogadta az új kormány európai integrációval és reformokkal kapcsolatos vállalásait, és támogatja Magyarország euróbevezetési törekvéseit is. Egy dolgot azonban világossá tett: a közös valuta bevezetése önmagában nem helyettesítheti a költségvetés rendbetételét és a gazdaság szerkezeti problémáinak kezelését.
A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX végül mintegy 1 százalékos emelkedéssel zárta a hetet, ehhez azonban elengedhetetlen volt a pénteki látványos felpattanás. A vezető részvények közül az OTP produkálta a legnagyobb kilengéseket: a bankpapír szerdán 3,8, csütörtökön pedig 5,1 százalékot veszített értékéből, majd pénteken jelentősen visszapattant. A Richter kisebb emelkedést ért el, a Mol 4,1, a Magyar Telekom pedig 1,4 százalékkal drágult.
