Nagy a kristályőrület, pedig kérdéses, hogy lenne bármilyen gyógyító hatásuk
A kristályok gyógyító ereje iránti hit sokakat vonz, elterjedtek az olyan népszerű hiedelmek, amelyek szerint az ásványok pozitív hatással vannak testünkre és lelkünkre. Sokan hiszik, hogy ezek a kövek képesek bevezetni a gyógyító energiákat a testbe, valamint felszabadítani a betegségeket okozó negatív energiákat. A placebohatás megmagyarázhatja e hitek egy részét, hiszen az agyunk sokszor meggyőzi a testünket, hogy egy álkezelés igazi gyógyulást hozhat.
Jonathan Jarry kanadai biokémikus, aki egykoron érdeklődött a paranormális jelenségek iránt, később elnyerte hírnevét azzal, hogy leleplezte az áltudományos állításaikat. Egy 2018-as videójában bemutatta, hogyan működnek a neten keringő hamis gyógymódokat népszerűsítő kisfilmek, ezzel jelentős figyelmet keltve. Jarry a placebohatásra hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy bár sokan jobban érzik magukat a kristályok használata után, nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy ez nem feltétlenül a kövek által keltett energiamező eredményeként történik, hanem sokszor pusztán a hitük miatt.
A kristályokkal kapcsolatos hiedelmek fő alapja az, hogy képesek segíteni a gyógyító energiák bejutását a testbe, miközben eltávolítják a betegségeket okozó energiaformákat. Ez a folyamat a test energiamezőjén vagy csakráin keresztül zajlik. A tudományos kutatások azonban nem támasztják alá ezen hiedelmek valóságát. Például Dr. Stephen Barrett, a Quackwatch nevű egészségügyi csalásokat leleplező szervezet alapítója kísérleteket végzett, amelyek során kiderült, hogy az érintéssel gyógyítók csupán 44%-os pontossággal tudták azonosítani a test energiamezőit, ha csukott szemmel próbálták azt megtenni.
Az 1880-as években Pierre és Jacques Curie francia fizikus testvérpár felfedezett egy viszonyt a kristályok és az elektromosság között, amely a piezoelektromosságból eredt. Kiderült, hogy a kristályok összenyomásakor elektromos töltés generálódik, amelyet a Curie testvérek később különféle alkalmazásokban hasznosítottak. Gabriel Lippmann matematikus bebizonyította, hogy létezik egy fordított piezoelektromos hatás is, amely során egy kristályra alkalmazott elektromos mező deformációt okoz az anyagban.
Azonban, ahogyan Lippmann és a Curie testvérek kutatásai mutatják, a test érzékelő rendszere nem képes kimutatni ezt az energiát, hiszen a tengeri galambok például olyan mágneses érzékeléssel rendelkeznek, amely az ember számára ismeretlen. 2001-ben Christopher French brit pszichológus kutatásában 80 önkéntest vizsgált, akik különböző kristályokat tartottak a kezükben, de a résztvevők többsége nem tudta megkülönböztetni a valódit a műtől. A kísérlet során fellépett energetikai érzések tehát nem bizonyítják a kristályok gyógyító erejét.
A kérdés tehát az, hogy valójában mennyire megalapozottak ezek a hiedelmek? A kristályok és ásványok okozta hatások többnyire a hit és az érzelmi manipuláció eredményei, nem a kövek fizikai vagy energetikai mivoltuk miatt.
