Karácsony Gergely perrel fenyegeti a Tisza-kormányt a szolidaritási hozzájárulás miatt
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint a 2027-es költségvetés lesz a kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés próbája, és ha nem csökken érdemben a szolidaritási hozzájárulás, „nagyon nagy csattanás” jöhet. A főpolgármester arról is beszélt, hogy a főváros kész pert indítani a Tisza-kormánnyal szemben, ha nem születik megállapodás a finanszírozásról.
Karácsony Gergely szerint a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere alapjaiban törvénytelen, ezért azt hosszabb távon meg kell szüntetni, és a valós költségeket jobban tükröző feladatfinanszírozással kell felváltani. Úgy látja, a bíróság kimondta, hogy az önkormányzatokat egyenként be kell vonni a hozzájárulás összegének megállapításába egy közigazgatási eljárásban, ez pedig több mint 800 érintett település mellett aligha kivitelezhető.
A főpolgármester közölte, hogy a főváros finanszírozásáról egyelőre nem született megállapodás a kormánnyal, bár a tárgyalások zajlanak. Arra a kérdésre, mi történik, ha október elejére, amikorra szerinte kiürülhet a főváros kasszája, nem sikerül megállapodni, kétszer is azt válaszolta: „Ez nem fordulhat elő.” Hozzátette: nincs vészforgatókönyv.
Karácsony Gergely elmondta, hogy idén a főváros még semmilyen közösségi közlekedési normatívát nem kapott a korábbi kormánnyal kialakult, a szolidaritási hozzájárulást érintő jogvita miatt, ennek nagyságrendje mintegy 50 milliárd forintos kiesést jelent. Az állami normatíva egyébként is kevés a tényleges működési költségekhez képest: Budapest esetében jó, ha a kiadások 40 százalékát fedezi.
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködésének Tanácsa múlt heti ülését nem tartotta csalódást keltőnek, mert eleve nem voltak magasak az elvárásai. Szerinte ez volt az első ilyen ülés, és csak most nevezték ki az önkormányzati államtitkárt, Hoffman Istvánt, akit elismert szakembernek nevezett. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy a kormány politikailag mennyire köteleződik el az önkormányzatok mellett, ennek főpróbája pedig a 2027-es költségvetés lesz.
A főpolgármester az azonnali eltörlést nem tartja reálisnak, mert az 400 milliárd forintos kiesést jelentene a központi költségvetésnek, de elvárhatónak nevezte, hogy érdemi lépés történjen a kivezetése felé. „Ha erre is hiába várunk, akkor nagyon nagy csattanás lesz az önkormányzatok és a kormány között” – mondta.
Karácsony Gergely szerint az önkormányzatok az iparűzési adóbevétel 15 százalékában maximálnák a szolidaritási hozzájárulás mértékét, de ezt csak az első lépésnek tartja. Arra a kérdésre, hogy a főváros a Tisza-kormány ellen is pert indít-e a hozzájárulás miatt, azt válaszolta: ez akkor jöhet szóba, ha nem születik olyan megállapodás a kormánnyal, amely a folyamatban lévő pereket is érinti.
Az önkormányzati rendszer reformjáról szólva elmondta, hogy az ÖNET ülésén azt ígérték, a polgármestereket bevonják a reform előkészítésébe, ehhez képest szerinte váratlanul derült ki, hogy a megyei önkormányzatokat megszüntetnék. „Én is elővettem a nagyítómat, hogy megkeressem, de még nem sikerült rábukkannom” – mondta a kormány által ígért partnerségről. Szerinte három munkanappal később már határozott kormányzati álláspont jelent meg a kérdésben.
A főpolgármester szerint az állam és a főváros kapcsolatában kulcsszerepe lehet az újraalakuló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának, amelynek szeptemberi ülésén a fővárosi oldal négy tagját választják ki. A jelöltekről a fővárosi frakciókkal egyeztet, és két kerületi polgármester is helyet kaphat közöttük.
Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy idén ősztől 2030 végéig rendkívül intenzív fejlesztési időszak vár Budapestre, szeptember 1-jétől Bodor Ádám korábbi mobilitási vezérigazgató-helyettes lett a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási rendszert, a dugódíjat pedig nem tartja reálisnak.
