Von der Leyen tavalyi ígéretei: mi valósult meg egy év alatt?
Egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen ambiciózus beszédben vázolta fel, hogyan erősítené Európát gazdasági, kereskedelmi és katonai téren. Az évértékelő beszéd konkrét terveket és szakpolitikai lépéseket ismertetett. Most érdemes számba venni, mennyi valósult meg ezekből.
Ukrajna támogatása és a szankciók
Von der Leyen beszédét azzal kezdte, hogy Európa harcban áll. Hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta Európa mintegy 170 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. Szó esett a 19. szankciós csomag előkészítéséről, az elhurcolt ukrán gyerekek hazajuttatásáról, valamint egy EU és Ukrajna közötti drónszövetség létrehozásáról. A 19. szankciós csomagot egy hónappal később elfogadták, idén áprilisban a 20., júliusban a 21. csomag is zöld utat kapott, jelenleg a 22.-en dolgoznak. Az ukrán gyerekek visszaszállítása nem történt meg, de a témát napirenden tartották, és idén májusban csúcstalálkozót is tartottak. Júliusban hivatalosan elindult az EU és Ukrajna közötti drónszövetség.
A befagyasztott orosz vagyon terve
Von der Leyen bejelentette, hogy az EU területén immobilizált orosz vagyonnal segítenék Ukrajnát. A 210 milliárd eurónyi befagyasztott vagyonból első körben 140 milliárd eurót különítettek volna el. A terv nem valósult meg, mert Belgium csak akkor ment volna bele, ha mind a 27 tagállam egységesen vállalja a pénzügyi kockázatokat. Végül egy két évre szánt 90 milliárd eurós közös hitelfelvétel lett a megoldás, amely alól Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesül. Az ukrán csatlakozási tárgyalások érdemben megkezdődtek, két tárgyalási klasztert megnyitottak, a többit Magyarország vétózza.
Európai védelem és a drónfal
Az európai védelmi ipar megerősítéséről szóló EDIP-et 2025 végéig elfogadták 1,5 milliárd eurós alappal. Októberben bemutatták a Defense Readiness Roadmap 2030 ütemtervet, amelynek fő projektje a drónfal, később Európai Drónvédelmi Kezdeményezés néven. A finanszírozás már folyik a 150 milliárd eurós SAFE-eszközből, amelyre 16 tagállam jelentkezett. Magyarország tervét nem engedélyezték, de az új kormány újradolgozza. Ukrajna mellett Kanada is részt vesz a programban.
Izrael és a beígért szankciók elmaradása
Von der Leyen élesen bírálta Izraelt a Gázai övezetben folytatott pusztítás miatt, szankciókat ígért a legagresszívebb miniszterek és a telepesek ellen, valamint az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését helyezte kilátásba. Ezek javarészt elmaradtak, mert a szigorúbb szankciókhoz egyhangú döntés szükséges, ami nincs meg a 27 tagállam között.
Az európai gazdaság és a kétsebességes Európa
Von der Leyen a versenyképesség javítását ígérte omnibuszcsomagokkal, amelyek évi 15 milliárd euróval csökkentenék az adminisztratív költségeket. A SOTEU idején hat csomagot mutattak be, azóta további hatot, és hatot már részben vagy egészben elfogadtak. A Draghi-jelentés 383 szakpolitikai döntéséből 60-at vezettek be teljesen, 98-at részlegesen, 225 még várat magára. Az egységes piac akadályainak lebontására 2028-ig szóló tervet ígértek, de a lassú haladás miatt immár rendeletekkel és a kétsebességes Európa koncepciójával gyorsítanák a folyamatot.
Ami idén is újra előkerülhet
A fiatalkorúak védelme a közösségi médiumokon továbbra sem valósult meg, a javaslattervezetet a SOTEU másnapján prezentálják. A lakhatás kérdésében csak szeptember elején mutatták be a legutóbbi javaslatot. A környezetvédelem, a kibocsátáscsökkentés, az erdőtüzekkel szembeni felkészülés és a migráció is szerepelhet ismét a napirenden, mivel a kitoloncolásra váró illegális bevándorlók hazaküldését a tagállamoknak nem sikerült felgyorsítaniuk.
