Európai elektronikai hulladék: arany, gallium és tantál megy a szemétbe
Az Európai Unióban 2006 és 2021 között keletkezett elektronikai hulladék 56 százalékát nem gyűjtötték be – derült ki egy friss kutatásból. A begyűjtés elmaradása miatt a régi telefonokban, laptopokban, képernyőkben és háztartási gépekben található értékes fémek jelentős része már az újrahasznosítási folyamat megkezdése előtt kikerül abból a rendszerből, amelyben vissza lehetne nyerni azokat.
A régi elektronikai eszközökben összesen mintegy 60 különböző fém fordulhat elő, ezek közül azonban csak néhányat hasznosítanak újra széles körben. Az arany és az ezüst, valamint az alumínium és a réz visszanyerése elterjedtebb, más, gazdaságilag kritikus fémek azonban gyakran elvesznek. A kutatók szerint ezek az anyagok sok esetben a nem kívánt anyagokkal együtt az égés során tűnnek el, így nem kerülnek vissza az ipari körforgásba.
A fémek kitermelése jelentős erőforrásokat igényel
A fémek előállítása korántsem egyszerű folyamat. A bányákban hatalmas teherautók dolgoznak, amelyek működtetéséhez üzemanyagra van szükség. A kitermelt ércekből a fémek kiválasztásához vegyszereket használnak, a feldolgozás pedig nagy energiaigényű kemencéket és összetett ipari technológiákat igényel. Amikor egy fémtartalmú elektronikai eszközt kidobunk, nemcsak magát a készüléket veszítjük el, hanem azt a munkát, energiát és üzemanyagot is, amely a fémnek a föld mélyéről a készülékbe juttatásához kellett.
A kutatás rámutatott arra, hogy a vizsgált fémek nagy része fizikailag nem hozzáférhető bányászati úton az EU területén. A kontinensnek ezért külső beszállítói láncokra kell támaszkodnia, miközben a világ más részein zajló kitermeléshez kapcsolódó környezeti és gazdasági terhek is jelentősek.
Mely eszközökben van a legtöbb értékes nyersanyag?
A kutatás egyik gyakorlati célja az volt, hogy azonosítsa azokat a termékkategóriákat, amelyek az egyes fémekből a legtöbbet tartalmazzák. A neodímium szempontjából a hifi-eszközök és hangszórók, valamint a kisebb informatikai eszközök, például a hálózati routerek és a merevlemezek számítanak fontos termékkategóriáknak. A laptopok pedig gazdag galliumforrásnak számítanak.
A leideni egyetem szerzői egy interaktív online irányítópultot is készítettek, amely 54 eszközkategória fémtartalmáról tartalmaz információkat. Az adatok nyílt hozzáférésű adattárban is elérhetők, így a kutatás eredményei a begyűjtési és újrahasznosítási ágazat számára is felhasználhatók.
Az európai importfüggőség csökkenthető lenne
A gallium esetében a kutatók úgy becsülték, hogy az elektronikai hulladékban található mennyiség akár 40 százalékkal is csökkenthetné az EU importfüggőségét ebből a fémből. A tantálnál a hulladékban található mennyiség a teljes kereslet 23 százalékát teheti ki, míg a magnézium és a volfrám esetében egyaránt 12 százalékos arányt becsültek.
Az Európai Unió a régi elektronikai eszközökből, akkumulátorokból és más forrásokból visszanyert másodlagos fémek felhasználásával saját, biztonságosabb nyersanyag-ellátási láncot építhetne ki. Ez csökkenthetné a geopolitikai zavaroknak való kitettséget, és mérsékelhetné az előállításukhoz kapcsolódó környezeti terheket is.
A begyűjtés és a technológia egyaránt kulcskérdés
A fémek csak akkor nyerhetők vissza, ha a készülékek a megfelelő hulladékkezelő létesítményekbe kerülnek. A hétköznapi gyakorlat azonban gyakran egészen másképp fest: a régi elektronikai eszközök sokszor a háztartási hulladék közé kerülnek, ahol más szeméttel keverednek össze, és a fémek többé nem választhatók szét megfelelően. Hiába léteznek korszerű újrahasznosítási technológiák, ha a fémeket tartalmazó készülékek el sem jutnak azokhoz az üzemekhez, ahol az anyagokat ki lehetne nyerni.
A kutatás szerint a válogatás és az újrahasznosítás szakaszában is jelentős mennyiségű nyersanyag vész el. A különböző készülékekben található fémek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem mindegyikhez áll rendelkezésre olyan újrahasznosítási technológia, amely gazdaságosan és hatékonyan vissza tudná nyerni az anyagokat.
A körforgásos gazdaság célja, hogy az anyagokat ne csak egyszer használják fel, majd dobják el, hanem minél tovább a gazdaságban tartsák. Ebben a rendszerben a hulladék nem pusztán teher, hanem egy új termék előállításának kiindulópontja is lehet. A kutatók szerint mindez új munkahelyeket is teremthet, miközben elősegítheti az új, hatékonyabb fém-visszanyerési technológiák fejlesztését.
A fogyasztók szintén hozzájárulhatnak a nyersanyagok megőrzéséhez azzal, hogy a régi elektronikai készülékeket megfelelő elektronikaihulladék-gyűjtőhelyre viszik, és nem a háztartási szemétbe dobják. A régi telefonok, laptopok, tévék, monitorok és háztartási gépek ugyanis nem feltétlenül értéktelen tárgyak, a bennük található fémek egy része a következő generációs technológiák alapanyaga lehet – már persze csak akkor, ha sikerül begyűjteni, kinyerni, majd visszaforgatni ezeket a gyártásba.
