Tizenhárom szervezet kéri a fakitermelési moratórium meghosszabbítását
Tizenhárom természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, amelyben azt kérik, hogy a kormány hosszabbítsa meg az átmeneti fakitermelési moratóriumot a védett, állami tulajdonú erdőkben. Az átmeneti moratórium határideje szeptember 30-án lejárt.
A dokumentumot többek között az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a WWF Magyarország jegyezte.
Az aláírók arra kérik a miniszterelnököt, hogy amíg a védett és Natura 2000 területen lévő állami tulajdonú erdők megfelelő kezelését biztosító intézményi és jogszabályi háttér létre nem jön, addig a 2026 májusában bejelentett átmeneti fakitermelési moratórium meghosszabbításával biztosítsa az erdők védelmét.
A levélben emlékeztettek rá, hogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszter néhány hónapja arról beszélt, az állami erdőgazdálkodás átalakítására van szükség, és az irányt a profit helyett az ökológiai szemléletnek kell meghatároznia. A zöld szervezetek szerint ugyanakkor az átalakítás alapjait nem fektették le a moratórium ideje alatt.
Álláspontjuk szerint nem látható tiszta, transzparens ütemterv a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására. Biztosíték sincs arra, hogy ezeken a területeken a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat.
Kiemelték: a fokozódó éghajlatváltozás miatt olyan erdőkezelésre van szükség, amely az erdők természetes alkalmazkodó- és regenerációs képességéhez igazodik.
„Egyelőre nincsenek meg annak a feltételei, hogy feloldják a moratóriumot”
Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi programfelelőse hangsúlyozta: a moratórium azért jött létre, mert komoly strukturális problémák vannak a magyarországi erdőkezelésben. A rossz erdőkezelésre ráépül a klímaváltozás és a rendkívüli aszály, amely már akkora nyomást helyez az erdőkre, hogy a tűzifának történő kitermelés után veszélybe kerül az erdős területek megújulási és ellenállóképessége.
A természetvédelmi mérnök úgy látja, rendkívül kritikus ponton van az ország, ezért fontos a moratórium meghosszabbítása. Elmondása szerint a civil koalícióban erdészeti szakemberek, ökológusok és gazdasági szakemberek is dolgoznak, és egyértelműnek látják, hogy a megfelelő mennyiségű tűzifát ki lehet termelni a nem védett, alacsony természetességű erdőkből is. Hozzátette: meg lehetne védeni a természetes erdőket, de ennek egyelőre nem látják az alapjait, mert az illetékes minisztérium még nem állt fel teljes egészében, és nem születtek meg azok a szabályok sem, amelyek átalakítják az erdőgazdálkodási struktúrát.
Arra a kérdésre, milyen hiányosságokat látnak az erdőgazdálkodási struktúrában, kifejtette: az állami erdőgazdaságok kénytelenek profitot termelni, valamint különböző kötelezettségeik vannak a helyi lakosság tűzifa-ellátására. Az erdőgazdálkodással összefüggő probléma, hogy az ország bizonyos területein jelentős az energiaszegénység, szigetelés nélküli házakat kénytelenek fával fűteni az emberek. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió támogatja a biomassza-erőműveket, ami komoly fafelvásárlási tényezőként jelenik meg. Sok ponton kellene beavatkozni ahhoz, hogy a rendszer a helyére kerüljön.
Ujj Zsuzsanna több beavatkozási pontot is megjelölt: energiahatékonysági beruházásokat a tűzifaigény csökkentése érdekében, a tűzifa és a hasonló kategóriájú termékek exportkorlátozását, valamint az erdőgazdaságok működésének átalakítását. Hozzátette: amikor a minisztériummal egyeztettek, elhangzott, hogy a kormány nonprofittá teheti az állami erdőgazdaságokat. A szakember hangsúlyozta, támogatnák a nonprofit működést, de egyelőre nem történt elmozdulás ebbe az irányba.
„Nem lenne szükség arra, hogy az idősebb, védett tölgyeseket is kitermelésre használják”
Arra a kérdésre, hogy a megemelt tűzifakeret is kiszolgálható-e a moratórium esetleges fenntartásával, Ujj Zsuzsanna határozottan igennel válaszolt. Kijelentette: 460 ezer hektár akác- és 280 ezer hektár nemesnyaras erdő van Magyarországon, ezért nem lenne szükség arra, hogy az idősebb, védett tölgyeseket is kitermelésre használják.
A természetvédelmi mérnök megjegyezte: bár a kitermelés hosszabb távú, tízéves erdőtervek mentén történik, az erdőgazdálkodás szélesebb struktúrája szorul megújításra, az új koncepció elkészültéig pedig indokolt lenne a védett erdők kitermelési moratóriumának fenntartása.
A moratóriummal kapcsolatban az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is keresték. A tárcától azt a választ kapták, hogy a kérdéseket továbbították a szakállamtitkárságra.
