Magyarország közelebb kerülhet az euróhoz, kulcsfontosságú számot árult el Magyar Péter
A kormány tervei szerint 2030-ra a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenhet, amivel teljesülne a közös európai fizetőeszköz átvételének egyik legfontosabb feltétele. Az államadósság lefaragása ugyanakkor jóval lassabban haladhat.
Magyar Péter miniszterelnök keddi rádióinterjújában ismertette a következő évek gazdasági terveit, és arról is beszélt, hogyan spórolna az állam saját működésén 1500 milliárd forintot jövőre.
A kormány jövőre 2,4 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol, a 4,9 százalékos hiány mellett. Az idei évre 1,7–1,8 százalékos GDP-bővülést és hasonló mértékű pénzromlást várnak. A legfontosabb makrogazdasági előrejelzéseket Magyar Péter miniszterelnök ismertette kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A kabinet egy 2030-ig tartó középtávú gazdasági pályát is felvázolt, amelynek végére már 3 százalék feletti növekedést szeretne elérni.
A tervek egyik kulcskérdése a költségvetési hiány fokozatos lefaragása, ami az euróbevezetés szempontjából is meghatározó. A közös európai fizetőeszköz átvételének ugyanis az egyik legfontosabb feltétele, hogy az éves államháztartási hiány ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A Tisza Párt korábban egyértelművé tette, 2030-ra teljesíthetővé szeretné tenni az eurócsatlakozás főbb kritériumait, így különösen nagy jelentősége van a következő évek hiánypályájának.
A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a GDP-arányos költségvetési deficit a 2027-re várt 4,9 százalékról 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben pedig 3,4 százalékra mérséklődhet. A hiány 2030-ra már 2,8 százalékra csökkenhet, vagyis a kormány tervei szerint ekkorra sikerülhet teljesíteni az euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos küszöböt.
A piacok bizalma önmagában talán nem fontos, de az ország államadósságának finanszírozhatósága, annak ára szempontjából óriási jelentősége van annak, hogy „egy fenntartható költségvetéssel megyünk előre” – mondta Magyar Péter, majd hozzátette, hogy elszállt az Orbán-kormány alatt a költségvetési hiány, elkezdett növekedni az államadósság, évekig nem volt tulajdonképpen gazdasági növekedés, azt is eredményezte, hogy „Európa legmagasabb kamatait fizették a magyarok”.
Az államadósság terén ugyanakkor jóval lassabb javulással számol a kabinet. Magyar Péter jövő év végére 77,2 százalékos GDP-arányos államadósságot vár, ami apró csökkenést jelentene a 2026 végére előre jelzett 77,5 százalékhoz képest. Ez azért is lényeges, mert az euróövezeti csatlakozás adósságkritériuma szerint az államadósság főszabály szerint nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. A magasabb adósságráta ugyanakkor önmagában nem zárja ki a feltétel teljesítését, amennyiben az adósság megfelelő ütemben és tartósan közelít a referenciaértékhez.
Így spórol majd magán a kormány
A kormány 2027-re 4,9 százalékos költségvetési hiánnyal és összesen 2200 milliárd forintos megtakarítással számol. A tervezett kiadáscsökkentés megvalósítása a következő évi költségvetés egyik legnagyobb kérdőjele lehet.
Magyar Péter a keddi rádióinterjújában újabb részleteket árult el arról, hogyan kívánja előteremteni a kormány ezt a jelentős összeget. A miniszterelnök hétfői elmondása szerint a 2200 milliárd forintos megtakarításból 700 milliárdot már idén sikerült megvalósítani, így jövőre további 1500 milliárd forinttal kell visszafogni az állami kiadásokat. Kedden Magyar Péter azt hangsúlyozta, hogy az állam talán soha nem látott mértékben igyekszik saját működésén spórolni.
Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium valamennyi tárcával külön egyeztetett arról, mekkora megtakarítást vár el tőlük a 2027-es költségvetésben. A kiadáscsökkentésből az állami vállalatoknak és intézményeknek is ki kell venniük a részüket, így például a közmédia költségvetése is jelentősen zsugorodhat. A miniszterelnök szerint az állami működésben korábban számos túlárazás fordult elő, ezek visszaszorításával pedig érdemi összegeket lehet megtakarítani.
Magyar Péter ugyanakkor elismerte, hogy a takarékossági intézkedések végrehajtása komoly kihívás elé állítja a minisztereket és az állami vállalatok vezetőit. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyszeri, nagyszabású kiadáscsökkentést a következő években már nem lehet hasonló ütemben megismételni, mert az egy idő után az állami feladatellátás és a közszolgáltatások működésének rovására menne.
