Magyar szavazókat csábítana át a magyargyűlölő szlovák párt
Szlovákiában szombaton önkormányzati választásokat tartanak, amelynek keretében megválasztják az ország megyéinek elnökeit, a megyei és települési közgyűlések képviselőit, valamint a polgármestereket. A Felvidék déli részén sok magyar többségű falu és város van, és ahol kisebbségben vannak a magyar ajkú szavazók, ott is komoly hatással lehet az eredményre, hogy ki tudja megszólítani őket. Ebből a versenyből a radikális jobboldal sem akar kimaradni – miközben repertoárjukból közel sem kerültek ki a soviniszta szólamok.
A szlovák szélsőjobboldal zászlóshajója az elmúlt években a Republika. A pártot még 2002-ben alapította Ivan Gasparovics volt szlovák államfő, ám jelentős eredményeket nem tudott felmutatni. A szervezet tetszhalott állapotából akkor ébredt fel, amikor Milan Uhrík, a 2010-es évek nacionalista botránypártjából, a Mi Szlovákiánkból kilépett EP-képviselő vette át a vezetését 2021-ben. 2023-ban nem jutottak be a parlamentbe, ám a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint most már több mint 10 százaléknyi voksot kapnának.
Uhrík többek közt azzal hagyott nyomot sok felvidéki magyar emlékezetében, hogy 2017-ben a pozsonyi törvényhozásban harciasan tiltakozott a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása ellen, és a szlovák állam leépítésével vádolva a beterjesztőket. A politikus akkori és jelenlegi pártja máskor sem riadt vissza a magyarellenes hangulatkeltéstől, most azonban számos településen az ő szavazatukat is kérik. Füleken, Komáromban és más településeken magyarul is kampányolnak a republikások, sőt még olyan jelöltjeik is akadnak, akik vállalják: jobban beszélnek magyarul, mint szlovákul.
A Republika kétnyelvű kampányáról Ondrej Ďurica, a párt szóvivője úgy nyilatkozott: „Tiszteletben tartjuk a jogaikat, és becsüljük a Republikához fűződő kapcsolatukat. Tiszteljük a jó kapcsolatokat a szlovákok és a magyarok között. Úgy gondoljuk, ezt a barátságot tovább kell építeni és kölcsönösen tiszteletben tartani egymást.” Szerinte az ország déli részén sok szimpatizánsuk és tagjuk van, akiket saját nyelvükön is meg akarnak szólítani.
Ennek jegyében Füleken induló Republika-jelölt Ján Juhász a közösségi médiában szlovákul és magyarul is kampányol – elsősorban klasszikus radikális, rendpárti témákkal. Felszámolná a kábítószer-kereskedelmet, étkeztetést és menedéket biztosítana a rászorulóknak, tisztább, rendezettebb köztereket ígér.
Talán még sajátosabb a helyzet Nagykeszin, ahol 2021-ben a lakosság 75 százaléka magyarnak vallotta magát. Itt született Ódor Lajos volt miniszterelnök is. Három független jelölt mellett egyetlen országos párt indul a település vezetéséért: a Republika. Roman Soviar egyenesen azzal kampányol, hogy fontos célja a magyar nyelvtudásának fejlesztése.
A Republika a komáromi városi testületbe két magyart is jelöl: Mayert Tibort és fiát, ifjabb Mayer Tibort. Az idősebb Mayer Tibor egy televíziós vitában hangsúlyozta, hogy jobban tud magyarul, mint szlovákul. Ez annyira igaz, hogy szlovákul feltett kérdését is papírról olvasta.
A magyarellenes párt még vagy tucatnyi magyarlakta település meghódítását tűzte ki célul. A többségi szlovák falvakban és városokban azonban ezen a választáson sem veszik ki paklijukból a magyar kártyát. Így tesz a galánta járásbeli Sopornya polgármestere, Adrián Macho is, aki külön videóban magyarázta el követőinek, hogy a szlovákok csak otthonról kritizálnak, a magyarok bezzeg fegyelmezetten járnak választani, így be is jutnak a közgyűlésbe, hogy aztán csak a járás általuk lakott déli részét fejlesszék.
