Késve kiküldött meghívók és diplomáciai feszültségek nehezítették az október 23-i ünnepség szervezését
Sajtóinformációk és elemzői vélemények szerint a későn kiküldött meghívók, valamint a diplomáciai feszültségek hozzájárulhattak ahhoz, hogy az európai csúcsvezetők többsége nem jelent meg a budapesti, október 23-i eseményeken.
Magyar Péter szerette volna elérni, hogy több politikai csúcsvezető is részt vegyen az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján Budapesten. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki beszédet is mondott a Parlamentben –, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke jelen volt a megemlékezéseken, viszont többek között Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök sem látogatott a magyar fővárosba.
A késve kiküldött meghívók és a diplomáciai feszültségek hozzájárultak ahhoz, hogy több kulcsszereplő sem tett eleget a meghívásnak. E körbe sorolták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, viszont vele kapcsolatban Magyar Péter már október 23. előtt úgy fogalmazott, hogy a meghívó ellenére sem számít a részvételére.
Végül körülbelül negyven ország küldött delegációt Budapestre október 23-án, többségében miniszteri, házelnöki vagy az alatti szintű képviselettel. A moldovai elnök, Maia Sandu, valamint a grúz miniszterelnök, Irakli Kobahidze Budapestre utazott.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt diplomata azt mondta, hogy hiba volt ennyire magasra tenni a lécet. „Európa és az egyes tagállamok is ezernyi problémával küzdenek, és nem érezték úgy, hogy érdemes lenne eljönniük” – mutatott rá Szent-Iványi István. A magyar kormánynak küldött kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A kormányhoz közel álló, név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva arról írnak, hogy az ünnepség hivatalos meghívóit későn, sok esetben csak szeptemberben küldték ki, viszont ilyen határidővel már telítve van a vezetők naptára. Donald Tusk Indiába, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Kuvaitba utazott. Egy forrás arról számolt be, hogy a kormány jóhiszeműen járt el, viszont nem működött megfelelően a kommunikáció a miniszterelnök hivatala és a Külügyminisztérium között. „A jövőben ennél jobbak leszünk” – szögezte le a forrás.
„Nyilvánvalóan nem könnyítették meg Macron látogatását”
Emmanuel Macron távolmaradásához hozzájárulhatott az is, hogy Magyar Péter a migrációval hozta összefüggésbe a franciaországi zavargásokat. Emmanuel Macron szerdán „ostoba kijelentéseknek” nevezte több külföldi vezető nyilatkozatát a franciaországi feszültségekről.
Hegedűs Dániel, az Institut für Europäische Politik igazgatóhelyettese úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök nyilvános megszólalásai nem segítették a megemlékezés előkészítését. Ezeket a közösségimédia-megjelenéseket úgy is lehet értelmezni, mint beavatkozást a francia belpolitikába, és nyilvánvalóan nem könnyítették meg Macron látogatását – rögzítette Hegedűs Dániel, hozzátéve: Magyar Péter azon kijelentése, amely szerint mindenkit meghívtak, azt az üzenetet küldhette a partnereknek, hogy stratégiai szempontból mindegy, eljönnek-e vagy sem.
Szent-Iványi István összességében úgy értékelte, hogy bár több vezető európai politikus sem látogatott Budapestre, ez nem jelenti azt, hogy hátat fordítanak Magyar Péternek. „Tény, hogy szerény a résztvevők listája. De úgy gondolom, Von der Leyen jelenléte megerősítette azt az üzenetet, hogy ez a választás Magyarország Európához való visszatérését jelentette” – húzta alá a volt diplomata.
