A GDP mögött már látszik a következő két év gazdasága
A magyar gazdaság 2026 második negyedévében 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült. A növekedést a szolgáltatások és az erős fogyasztás vitte, és hosszú idő után az ipar is érdemben hozzájárult: teljesítménye 3,7 százalékkal nőtt. Mindez úgy jött össze, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke az aszály miatt 12,4 százalékkal esett, a külkereskedelem egyenlege pedig 2,9 százalékponttal rontotta a teljesítményt.
A kép leggyengébb pontja továbbra is a beruházás. A mostani teljesítmény részben a korábbi évek döntéseinek eredménye, a mai beruházási döntésekből pedig később lesz – vagy nem lesz – termelési kapacitás, majd abból GDP. Ezért a mostani 0,5 százalék mellett legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen gazdaság épül a következő két évre.
A beruházás ma döntés, holnap kapacitás, később GDP
A beruházási aktivitás az elmúlt években jelentősen visszaesett, és a fordulat még nem jött el. 2025 negyedik negyedévében a beruházások volumene szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, 2026 első negyedévében pedig a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene tovább csökkent – Magyarország egyike volt annak a hat uniós országnak, ahol ez történt. A beruházások hiánya először szinte láthatatlan, de a harmadik évben már lassabb termelést, drágább gyártást és kimaradt megrendeléseket jelent. Ha a beruházások tartósan alacsonyak maradnak, a gazdaság eléri a saját kapacitáskorlátait.
Az állam sokáig segített létrehozni a beruházást – de a piac önmagában sem ad mindenre jó választ
Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának fontos eleme volt, hogy az állam közvetlen vagy EU-s forrásokkal ösztönözte a vállalati beruházásokat. Ez a modell képes volt beruházásokat előrehozni. A probléma ott kezdődik, amikor a támogatás olyan beruházást tart életben, amely piaci alapon nem lenne életképes. A másik oldal kockázata ugyanilyen valós: a piac nem minden beruházást finanszíroz, amely társadalmi szempontból hasznos lenne. A támogatás mellett a másik kulcskérdés a finanszírozás ára. A magántőke ott jelenik meg, ahol a beruházás a mindenkori hitelkamatok mellett is megtérül; a tőkeszegény kis- és középvállalkozások számára a drága piaci hitel önmagában is beruházási korlát.
A piac erősebb szerepe szelektálni fog – de a vállalatok kihullása önmagában nem növekedés
A következő évek egyik legfontosabb folyamata valószínűleg a vállalatok közötti szelekció lesz. A gyenge vállalkozás kiesik, a hatékonyabb átveszi a piacát, jobb technológiát használ, magasabb bért tud fizetni. Van azonban fontos különbség a vállalatok átrendeződése és a gazdaság növekedése között. Ha a fennmaradó cégek nem építenek új kapacitást, nem fejlesztenek technológiát és nem növelik az exportot, akkor ugyanazt a gazdasági teljesítményt kevesebb vállalat állítja elő. A piac kiválasztja a túlélőket; a gazdaságpolitikának azt kell elérnie, hogy a túlélők közül minél több valódi növekedést hozzon létre.
Mit tanulhatunk Lengyelországtól és Csehországtól?
Lengyelország jóval gyorsabb növekedést ért el: 2025 harmadik negyedévében 3,7 százalékkal nőtt éves alapon, a negyedikben pedig 4 százalék körül bővült. Ebben szerepet játszik a nagyobb belső piac, a magas állami és uniós finanszírozású beruházási aktivitás és az exportkapacitások bővülése. Csehország erősen ipari és exportorientált, ezért ott különösen fontos, hogy az üzemekben milyen értéket állítanak elő. OECD-adatokon alapuló elemzés szerint 2024-re Csehország, Szlovákia és Lengyelország egy munkaórára jutó hozzáadott értéke 52–54 dollár között mozgott vásárlóerő-paritáson, a magyar érték ettől lemaradva, 48 dollár körül állt. A lemaradás tehát nem a gyárak számában van, hanem abban, hogy egy óra munka mennyi értéket termel.
Mi dönti el a következő két évet?
A mostani GDP részben a múltat méri: a 2026-os növekedés mögött korábbi beruházások és korábbi döntések állnak, a 2027–2028-as gazdaság körvonalai pedig a mai beruházási adatokban látszanak. A támogatás és a piac között nem a több vagy a kevesebb, hanem a jobban kiválasztott támogatás jelenti az egyensúlyt. A vállalati szelekció pedig csak akkor hoz növekedést, ha a felszabaduló munkaerő, tőke és piaci részesedés produktívabb cégekhez kerül, amelyek beruháznak és magasabb hozzáadott értéket termelnek. A mostani GDP-adat tehát azt mutatja, hogy a motor jár, de üresben. A következő egy-két év dönti el, hogy épül-e hozzá nagyobb motorteljesítmény is – ehhez pedig a fogyasztás önmagában kevés. Új kapacitás, beruházás és magasabb hozzáadott érték kell.
