Három nehéz kívánságot kell teljesítenie a kormánynak, és van még egy ráadás is
Három kívánság feszítheti a következő évek költségvetését: az Európai Bizottság ajánlásai, a kormánypárt választási vállalásai és az euró bevezetéséhez szükséges hiánycsökkentés – erre jutott elemzésében György László kutató, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója. Számításai szerint a három tétel együtt évente akár közel 5000 milliárd forintnyi igényt jelenthet, amit az érkező uniós források közel sem tudnak fedezni, így ezt máshonnan kell bevonni.
Az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurónyi, azaz mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadítását javasolta Magyarországnak. A kormány augusztus elején egy több mint hatvan pontból álló tervben mutatta be, milyen fejlesztésekre fordítaná az összeget. A docens a közösségi oldalán közzétett elemzésében azt vizsgálta, mennyiben enyhíthetik ezek a források a költségvetés tartós kiadási igényeit.
A korábban gazdaságstratégiákért felelős kormánybiztos abból indul ki, hogy a 6000 milliárd forint teljes egészében új forrás, és meg is érkezik, bár jelezte, az összeg egy része már megvalósult beruházások elszámolását szolgálja, és a források beérkezésével kapcsolatban is maradt még bizonytalanság.
A kutató szerint a döntő kérdés a források szerkezete. Két gazdaságkutató műhely, a Lengyel Gazdasági Intézet és a hazai Makronóm Intézet más-más módszertannal készült elemzései szerint egy euró uniós támogatás 74–78 százaléka visszaáramlik Európa fejlett részébe, illetve Kínába és Délkelet-Ázsiába. A pénzből ugyanis jellemzően ott gyártott gépeket és berendezéseket vásárolnak.
Az uniós források jellemzően beruházásokat szolgálnak, például vasúti kocsik beszerzését, szélerőművek építését, iskolák és kórházak felújítását. Ezekből nem, vagy csak korlátozottan lehet finanszírozni az állam folyó kiadásait, vagyis a minden évben újra jelentkező költségeket, például a béreket, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat.
Az elemzés szerint a tartós többletigény három tételből áll össze. Az első az Európai Bizottság úgynevezett országspecifikus ajánlásai, vagyis azok a jogilag nem kötelező gazdaságpolitikai javaslatok, amelyeket Brüsszel évente a tagállamok kormányaival egyeztetve állít össze. A kutató szerint ezek közül a legfontosabbak a különadók és a rezsivédelem kivezetése, valamint az árakat, a kereskedői árrést és a hitelkamatokat korlátozó stopok megszüntetése, továbbá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtése.
Számításai szerint a különadókból évente 2200 milliárd forint folyik be, a rezsicsökkentés pedig 800 milliárd forintba kerül. Ezek megszüntetése évi 3000 milliárd forintnyi, családonként 750 ezer forintos támogatás megszűnését jelentheti, és nettó értelemben évi mintegy 1400 milliárd forintos rést nyitna a költségvetésben.
A második tétel a kormánypárt választási vállalásainak összege, amelyet a G7 gazdasági hírportál évi mintegy 2500 milliárd forintra becsült. Ebben szerepel az állami egészségügy forrásainak évi 500 milliárd forintos bővítése, a családi pótlék megduplázása, a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentése, az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése, a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése, a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése, a nyugdíjprogram megvalósítása, valamint tíz falvanként évi egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret biztosítása.
A harmadik tétel az euró bevezetéséhez kötődik. A kormány célja, hogy 2030-ra teljesítse a közös valuta bevezetésének feltételeit, köztük a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt. Az erről szóló középtávú programot legkésőbb október végéig nyújtják be, a jövő évi költségvetéssel együtt. A mostani 6–7,5 százalékos hiány 3–4,5 százalékpontos mérséklése 3000–4500 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelenthet, ami az előttünk álló három évben évi 1000–1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést kívánhat.
A három tételből így 1400, 2500 és 1000 milliárd forintos elemekből álló képlet adódik: a költségvetésnek évente akár közel 5000 milliárd forintnyi igényre kellene forrást találnia. Mivel az uniós ajánlás éppen a különadók kivezetését javasolja, a szükséges források nagyobb része a háztartásoktól, valamint a kis- és középvállalkozásoktól érkezhet.
A kutató a három kívánság mellé ráadásként az uniós pénzeket sorolta, ötödik tényezőként pedig az európai gazdaság gyengeségét. Elemzése szerint ebben a helyzetben a külső kereslet játszhatja a kulcsszerepet: ha az európai gazdaság élénkülne, nőhetne a kereslet a Magyarországon gyártott termékekre, a hazai növekedés 3–4 százalékra gyorsulhatna, ami évi 1000–1500 milliárd forintnyi többlet adóbevételt hozhatna.
