Patthelyzet az uniós költségvetésről: hiába ismerik el a problémákat, nem születik megegyezés
Továbbra is távolinak és túl ambiciózusnak tűnik António Costa, az Európai Tanács elnökének célja, hogy még idén megegyezzenek a tagállamok a 2028. január 1-jétől hatályos hétéves uniós költségvetésről, az úgynevezett többéves pénzügyi keretről (MFF). A frontvonalak beálltak, sem a költségvetést nagy mértékben csökkenteni akaró, sem a korábbi méret megtartásában vagy növelésében érdekelt tagállamok álláspontjai nem közeledtek érdemben.
A tagállamok egy része az MFF méretének csökkentését, mások annak növelését szeretnék elérni. A patthelyzet feloldása érdekében Costa augusztus végén és szeptemberben végigjárta a tagállamokat, hogy megtudja, mely programok jelentenek prioritást számukra, és melyekből lennének hajlandóak csökkenteni.
Az eredmény egyelőre szerény. Costa egy interjúban úgy fogalmazott: „Ki szeretné csökkenteni a védelmi kiadásokat? Senki. Ki szeretné csökkenteni a versenyképességet fejlesztő programokat? Senki. Ki szeretné csökkenteni a mezőgazdasági támogatásokat? Senki.” Ez jól mutatja, hogy hiába ismerik el a tagállamok az MFF céljainak fontosságát, az álláspontok távol vannak egy mindenki számára elfogadható kompromisszumtól.
Az Európai Parlament előre jelezte: támogatása nem biankó csekk, saját prioritásai teljesülése nélkül nem fogja jóváhagyni a költségvetést. Az idő sürget, mivel több főváros és Costa sem szeretné, hogy a tárgyalások 2027-re húzódjanak, amikor Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is választásokat tartanak.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban mutatta be javaslatát, amelyben az új kihívásokra hivatkozva az eddigi 1200 milliárd euróról 2000 milliárdra növelné az MFF mértékét. A tagállami hozzájárulás a bruttó nemzeti jövedelem 1,1 százaléka helyett 1,26 százalék lenne, emellett az EU saját jogon beszedett forrásait is kiterjesztenék. A javaslatot éles kritikák fogadták mind a tagállamok, mind az Európai Parlament részéről.
A tagállamok egy része – például Németország – az MFF strukturális reformját szerette volna elérni, míg az Európai Parlament a nemzeti borítékok koncepcióját kezdetben antidemokratikusnak nevezte, mára azonban némileg enyhült az ellenállása. A felek három irányba mozdítanák a tárgyalásokat: a nettó befizető országok csökkentenék a költségvetés mértékét és a hagyományos célokról az új célokra csoportosítanának át forrásokat; a nettó kedvezményezettek, köztük Magyarország, a hagyományos prioritások arányának megőrzését szorgalmazzák; az Európai Parlament pedig a Bizottság javaslatánál is tíz százalékkal nagyobb költségvetést szeretne, és valamennyi célra többet fordítana.
A héten az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek Ülésén mindegyik tagállam kifejtette álláspontját a költségvetés mértékéről, az arányokról és a finanszírozás módjáról. Magyarországot képviselő Bíró-Nagy András szakpolitikai államtitkár kiemelte: hazánk számára a kohéziós források és az agrártámogatások arányának megőrzése a fő prioritás, valamint a magyar nemzeti boríték növelése. A finanszírozás kapcsán a nagyobb tagállami hozzájárulás mellett érvelt az EU saját forrásaival szemben, mivel utóbbiak nem egyenlő arányban oszlanának meg. A magyar álláspont enyhítene a reformokért cserébe juttatott források feltételein is.
Costa az EU saját forrásainak növelése mellett érvelt, mivel tapasztalatai szerint a legtöbb tagállam nem szeretné növelni hozzájárulását. Konkrét példaként az e-dohánytermékekre kivetett uniós adót említette, valamint a kriptovaluták szabályozását. Az Európai Parlament támogatná ezt az irányt, több tagállam azonban, köztük Magyarország, ellenzi.
A legtöbb tagállam csökkentené az EU-n kívüli országoknak nyújtott támogatásokat is. A Globális Európa fejezetre a Bizottság 200 milliárd eurót javasolt, a teljes költségvetés 11 százalékát. A Bizottság szimulációi szerint a fejezet 40 százalékos csökkentése az EU globális befolyásának drasztikus visszaesésével járna. Franciaország ellenzi a külföldi támogatások megvágását, több tagállami diplomata pedig nem tartotta komolyan vehetőnek a Bizottság prezentációját.
Az Európai Parlament tárgyalói, Siegfried Muresan és Carla Tavares szerint a költségvetés csökkentése nem oldaná meg a problémákat, sőt, ha a tagállamoknak maguknak kellene finanszírozniuk ezeket a prioritásokat, az többe kerülne. Muresan arra is figyelmeztetett, hogy míg az utóbbi években akár 68 százalékkal is nőttek a tagállamok költségvetései, addig az MFF mértéke lényegében változatlan.
Az EP elhivatottnak mutatkozik: Muresan szerint a tagállamokat jelenleg kormányzó erők nincsenek többségben az Európai Parlamentben, így ha az EP jóváhagyását is szeretnék, a képviselőknek is helyet kell foglalniuk a tárgyalóasztalnál. Jelenleg hiába gyorsultak fel az MFF-fel kapcsolatos tárgyalások, továbbra sem látszik, hol találhatnak kompromisszumot a tagállamok a költségvetés mérete, az arányok és a finanszírozás kérdésében.
