Pénzzel ösztönzik az egyetemistákat a több alvásra
Egy friss kutatás szerint a pénzügyi ösztönzés hatékonyan növeli az egyetemisták alvásidejét, és a programban részt vevő hallgatók tanulmányi átlaga is javult. A vizsgálatban mintegy 1100 egyetemista vett részt, akik átlagosan mindössze 6,6 órát aludtak éjszakánként, ami elmarad a felnőtteknek ajánlott legalább hét órától.
A résztvevők fele átlagosan hajnali egy óra után feküdt le, negyedük pedig még a hajnali kettőt is megvárta. A kutatók megfigyelése szerint a diákok saját alvásukról alkotott képe meglehetősen optimista volt: kétharmaduk azt mondta, általában hét órát alszik, a viselhető alváskövetők adatai alapján azonban mindössze körülbelül egyharmaduk aludt ennyit legalább három alkalommal az öt vizsgált éjszakából. A hallgatók 94 százaléka pedig azt nyilatkozta, hogy az ideális éjszakai alvása hosszabb lenne annál, mint amennyit ténylegesen aludt.
Az emlékeztetők nem, a pénz viszont működött
A tanulmány készítői először a jól ismert módszerekkel próbálkoztak: emlékeztették a diákokat lefekvéskor, illetve reggel visszajelzést adtak nekik az alvásukról. Ezek az üzenetek és visszajelzések azonban csak csekély változást hoztak az alvási szokásokban.
A pénzügyi ösztönzés ezzel szemben hatásosabbnak bizonyult. Azok a hallgatók, akik napi öt dollárt, azaz nagyjából 1600 forintot kaptak, ha teljesítették a hétórás alváscélt, átlagosan 19 perccel többet aludtak egy iskolai éjszakán. A pénzzel ösztönzött csoportban az alvásidő növekedése mellett a hallgatók tanulmányi átlaga is magasabb lett: ugyanabban a félévben körülbelül 0,08 ponttal emelkedett a GPA eredménye a kutatók mérései szerint. Az ösztönzést követő félévben is magasabb tanulmányi átlagot mértek náluk, ami arra utal, hogy a beavatkozásnak lehetett tartósabb hatása is.
A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az eredményeket érdemes pontosan értelmezni. Az anyagi ösztönzés egyértelműen növelte az alvás mennyiségét, és ezzel együtt javulást figyeltek meg a tanulmányi átlagban is, ez viszont nem jelenti azt, hogy minden egyes hallgatónál bizonyíthatóan a plusz alvás okozta a jobb jegyeket, vagy hogy egy adott mennyiségű többletalvás automatikusan meghatározott mértékű javulást eredményez.
A költségek és az időzítés is számít
A kutatók becslése szerint egy résztvevőre körülbelül 52 dollár, azaz nagyjából 16–17 ezer forint költés is elég lehet egy teljes szemeszter alatt. Az ösztönzés időzítése is számít: a napi kifizetés hatékonyabbnak bizonyult, mint az, ha a résztvevők egy nagyobb összeget csak a program végén kaptak volna.
Az is befolyásolta a módszer sikerét, hogy mikor avatkoztak be a diákok életébe. Az első egyetemi félévben hatékonyabbnak bizonyult a módszer, amikor az alvási szokások még kevésbé rögzültek. A kutatók szerint az anyagi helyzet sem változtatta meg jelentősen a módszer hatását: a kedvezőbb és a nehezebb gazdasági körülmények között élő hallgatóknál hasonló eredményeket figyeltek meg.
Az egyetemi szabályokat is érdemes lehet átgondolni
A kutatás eredményei arra szolgáltatnak újabb bizonyítékot, hogy az anyagi ösztönzők bizonyos helyzetekben képesek megváltoztatni a viselkedést, és az alvást célzó beavatkozás együtt járt a tanulmányi teljesítmény javulásával. A szerzők szerint ugyanakkor az egyetemeknek sem feltétlenül a diákokat kellene folyamatosan noszogatniuk, érdemes lenne magukat az intézményi szabályokat is megvizsgálni.
A késő esti beadási határidők és a korai órakezdések ugyanis eleve megnehezítik, hogy a hallgatók megfelelő mennyiségű alváshoz jussanak. A kutatók szerint ezeknek a körülményeknek a megváltoztatása sok esetben kevesebbe kerülhet, mint számos hagyományos tanulmányi támogató program. A szerzők szerint nagyon kevés egyetem kezeli az alvást az oktatásba történő befektetés részeként, és ritkán merül fel az a kérdés is, hogy az intézményi időbeosztás és az ösztönzők egyáltalán lehetővé teszik-e a megfelelő pihenést.
