Eladta a családi házát, hogy befejezze a napelemes munkákat, de az állam mégsem fizet
Egy debreceni napelemes kisvállalkozás tulajdonosa decemberben eladta a családi házát, hogy be tudja fejezni az RRF-programban vállalt munkákat. Az 57 elkészült projektből 37 elszámolását jóvá is hagyták, a pénzt azonban máig nem utalták ki – írta szerkesztőségünknek küldött levelében a vállalkozó. A levél szerint a Nemzeti Fejlesztési Központ indoklás nélkül kizárta a céget a regisztrált kivitelezők közül.
A vállalkozó a lakossági napelemes rendszerek támogatásáról szóló RRF-programban vállalt kivitelezéseket. Levele szerint azért adta el decemberben a családi házát, hogy a projekteket március végéig be tudja fejezni, ami sikerült is: 57 munkát fejeztek be. Ezt követően azonban a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) indoklás nélkül kizárta a céget a regisztrált kivitelezők közül. Azóta az 57 munkából 37 projekt esetében jóváhagyták az elszámolásokat, a pénzt azonban nem utalták ki.
„Ügyvédi fizetési felszólítást is küldtünk az NFK felé, még csak nem is reagáltak rá semmit” – írta a vállalkozó, hozzátéve, hogy cége a csőd szélére jutott, és számos kérelmet, felszólítást írtak eredménytelenül.
Az NFK az olvasó konkrét ügyére nem tért ki, de azt írta, hogy a pályázatban folyamatosan fizetik ki az elszámolásokat. Amennyiben a kifizetés törölt kivitelezőt érint, a vonatkozó eljárásrend szerint a kapcsolódó projektek akkor fizethetőek ki, ha azok a törlést megelőzően valósultak meg. A kizárásról azt közölték, hogy a törlési okokat a nyilvánosan elérhető regisztrációs felhívás tartalmazza, a kizárt kivitelezők minden esetben értesítést kapnak, amelyben a kizárás oka is szerepel, és az érintett kedvezményezetteket is tájékoztatják. A kizárási eljárás során a cégek élhetnek észrevétellel, a döntés ellen azonban egy 2022-es kormányrendelet alapján nem nyújthatnak be kifogást, jogaikat csak bíróságon érvényesíthetik.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke korábban arról beszélt, hogy a kivitelezők a legtöbb esetben maguk is áldozatai a helyzetnek, mivel az állam évekig nem fizette ki az elvégzett munkát, így a cégeknek saját forrásból kellett megelőlegezniük a beruházásokat. Nagyon sok kivitelező fizetésképtelen, működésképtelen lett vagy felszámolás alá került. A megmaradt kivitelezők pedig rákényszerültek, hogy erejükön felül vállaljanak be projekteket, mert közben a minisztérium betiltotta a hálózatra történő visszatáplálást, így nem volt más piaci lehetőségük.
A programot 2021-ben hirdették meg, eredetileg 100 százalékos, vagyis a családok számára ingyenes támogatásként, kifejezetten az alacsonyabb jövedelmű háztartások energetikai korszerűsítésére. A beruházások befejezésére eredetileg 2023 végéig volt idő, a határidőt azonban azóta többször elhalasztották: legutóbb egy június 11-i kormányhatározattal 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra módosították. Ez a dátum azonban már nem tolható tovább.
Az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) teljesítési határideje augusztus 31-én lejárt, szeptember 1-je óta az Európai Bizottság nem veszi figyelembe a tagállamok újabb lépéseit, és tervmódosításra sincs mód. A tagállamoknak szeptember 30-ig kell benyújtaniuk az utolsó kifizetési kérelmeket, a Bizottság pedig december 31-ig utalja ki a fennmaradó összegeket. Hosszabbítás nincs, ezt a biztosok is több alkalommal egyértelművé tették. Vagyis a debreceni vállalkozónak és a hozzá hasonló helyzetben lévő cégeknek két és fél hetük maradt. Ha az NFK addig nem fizeti ki a jóváhagyott elszámolásokat, arra a pénzre már nem lehet uniós támogatást lehívni.
Az NFK adatai szerint eddig 27 069 projekt zárult le, 6369 még nem. Ezek közül 776 esetében már benyújtották a záró elszámolást, további 2410-nél pedig az NFK szerint alátámasztott az érdemi előrehaladás. A maradék 3183 projektnél kilenc nappal a határidő előtt egyik sem teljesül. Arra a kérdésre, hogy mi történik azokkal a kifizetésekkel, amelyek szeptember 30-ig nem teljesülnek, az NFK nem válaszolt. Annyit írtak, hogy arra törekszenek, hogy a projektek befejezhetők legyenek, és a kivitelező mulasztása miatt a kedvezményezettet ne érje indokolatlan hátrány, ugyanakkor a kivitelező feleljen az el nem számolt előlegért.
A szövetség alelnöke arra is figyelmeztetett, hogy a határidő-hosszabbítás önmagában nem oldja meg a problémát. Nem azért nem készültek el a rendszerek, mert nem volt rá idő, hanem egyéb, más okok állnak a háttérben. Ha azokat nem oldják meg, hiába halasztják el, akkor sem lesz megoldás.
