Elképesztő véletlennek köszönhetik életüket a World Trade Center éttermében dolgozók
Huszonöt évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után új dokumentumfilm eleveníti fel a World Trade Center legfelső emeletén működő étterem, a Windows on the World történetét. A Betsy West és Julie Cohen rendezésében készült alkotás hétfőn került adásba a CNN-en, és a vendéglátóhely túlélői emlékeznek meg a tragédia következtében elhunyt kollégáikról.
Az étterem az Északi Torony 106. és 107. emeletén működött, és 1976-ban Joe Baum álmodta meg, hogy fellendítse New York forgalmát. A helyet Warren Platner építész és Milton Glaser grafikus tervezte, és rövid időn belül kulturális mérföldkővé vált. A 107. emeleten lévő bár, a Cellar in the Sky, valamint a Michael Lomonaco séf által megálmodott étlap az ország egyik legismertebb éttermévé tette.
Az ott dolgozók több mint 60 országból érkeztek az Egyesült Államokba, köztük Ecuadorból, Peruból, Ghánából és Bangladesből. Sokuk számára a Windows on the World jelentette az első igazi kapaszkodót Amerikában. A 450 alkalmazott összetartó közösséget alkotott, nyelveket tanultak, szabadnapjaikon együtt fociztak, és megosztották egymással szokásaikat.
Sekou Siby 1996-ban, 31 évesen érkezett az országba Elefántcsontpartról. Állását szobatársán, Abdoul Karim Traorén keresztül szerezte, aki szakácsként dolgozott az étteremben. Siby az előkészítésben segédkezett, ahol eleinte sárgarépát és krumplit pucolt, valamint akár naponta 90 kilogramm hagymát is összevágott.
Az étteremben dolgozott recepciósként Nathalie Tolentino, aki Peruban szállodamenedzsmentet tanult, és családjával együtt költözött New Yorkba. Kivételes munkamoráljának köszönhetően hamar vezető pozícióba került. Elmondása szerint az étteremben dolgozni azt jelentette számára, hogy a legjobbaktól tanulhatott.
2001. szeptember 11-én reggel tiszta égbolt várta New York lakóit, a Windows on the Worldben 79 alkalmazott és 91 vendég tartózkodott. Sekou Siby aznap reggel szabadnapos volt, mert Moises Rivas, a 29 éves ecuadori szakács megkérte, hogy vigye el helyette a vasárnapi műszakot, hogy szombat este felléphessen zenekarával. Cserébe a keddi napot vette át elefántcsontparti kollégájától.
Michael Lomonaco szintén a szerencsének köszönhette, hogy túlélte a terrortámadást, ugyanis elkésett a munkából. Leparkoltam az autómat a garázsban. Aznap reggel egy rendezvény volt, egy reggeli megbeszélés. Simán felmehettem volna az irodámba, de ehelyett betértem az optikus boltjába, hogy megigazíttassam a szemüvegemet – részletezte megmenekülését a szakács.
Amikor az American Airlines járata a 93. és 99. emelet között becsapódott a toronyba, az étterem alatt minden vészkijárat elzáródott. A vendéglátóhelyen tartózkodó 170 ember életét vesztette a terrortámadás következtében.
Sekou Siby éppen otthon volt, amikor megcsörrent a telefonja, egyik kollégájának felesége szólt neki, hogy azonnal kapcsolja be a tévét. A közvetítésben láthatta, hogy füst gomolyog az Északi Toronyból, ahol munkatársai dolgoztak. Az egész reggeli váltás, mindenki, akivel focizni szoktunk, mind odaveszett – idézte fel a történteket. Három héttel később megszületett gyermeke, így a csecsemő gondozása segített feldolgozni az eseményeket.
A terrortámadást követő napokban a többi dolgozó és a vezetőség mindent megtettek, hogy megtalálják az eltűnt alkalmazottakat, valamint támogassák utóbbiak hozzátartozóit. Mivel a dolgozók többsége bevándorló volt, ezért nehézkesnek bizonyult a kommunikáció. Nathalie Tolentino vállalta, hogy a spanyolul beszélő családok felé kapcsolattartóként működik.
Sekou Siby barátai elvesztése után lediplomázott, majd az üzleti adminisztrációból doktorátust is szerzett, majd részt vett a Restaurant Opportunities Centers United nevű országos érdekképviseleti csoport alapításában, amely az éttermi dolgozók jogaiért küzd. Egyetlen nap alatt vesztettük el azokat az embereket. Ez nem olyan élmény, amit átlagos, hétköznapi emberek átélnek az életük során – mondta az étterem korábbi szakácsa.
