Az ösztöndíjemelés ellentmondásai a magyar egyetemeken
A közelmúltban a Hankó Balázs vezette volt kulturális és innovációs minisztérium bejelentette, hogy a tavaszi félévben az állami, alapítványi és egyházi fenntartású egyetemeken a tanulmányi ösztöndíjak legalább 50%-kal emelkednek. Ezt az ígéretet a kormány 2026. február 26-án, mindössze 45 nappal az országgyűlési választások előtt tette. A cél az volt, hogy a hallgatók ösztöndíjait a várható költségvetési bővüléshez igazítva növeljék, ám a bejelentéshez nem társult elegendő központi forrás.
Sokan azok közül, akiket megkérdeztünk, arról számoltak be, hogy a tervezett emelés nem valósult meg, vagy ha igen, akkor ahhoz saját költségvetésükből kellett forrást biztosítaniuk. A Magyarországon működő tíz vezető felsőoktatási intézmény fele reagált megkeresésünkre, azonban a másik felük választása, hogy nem kívánnak a kényes témáról nyilatkozni, beszédesen árulkodó.
Például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely a legnagyobb állami fenntartású intézményként zajló események középpontjában áll, azt jelezte, hogy ha a beígért 500 millió forint támogatás nem érkezik meg, az ösztöndíjak szintje drasztikusan csökkenhet. Az ELTE márciusban jelezte, hogy az ösztöndíjak megemelését követően a költségvetésükből kellett finanszírozniuk a megnövelt támogatásokat, amelyek mértéke már a tavaszi félévben kimerítette költségvetési keretük háromnegyedét.
A Pécsi Tudományegyetemen a tavaszi félévben minden, tanulmányi ösztöndíjra jogosult hallgatót kiegészítő tanulmányi ösztöndíjból részesítettek, így a rendes ösztöndíjakat gyakorlatilag megduplázták, 4440 hallgatót érintve összesen 357 millió forinttal. Ezt követően azonban nekik is hiányzott az információ az őszi félévben esedékes emelésről.
A Semmelweis Egyetem szintén emelte az ösztöndíjak összegét, saját forrásből, összesen 275 millió forinttal növelve a már meglévő állami keretet. Itt a legkiválóbb hallgatók számára elérhető nemzeti felsőoktatási ösztöndíj is jelentős emelésen ment keresztül, 40 000 forintról 180 000 forintra növelve a havi támogatást.
A Széchenyi István Egyetem helyzete is figyelemre méltó, hiszen 75 millió forint plusz forrást biztosított a tanulmányi ösztöndíjakra, de ők sem kaptak tájékoztatást arról, hogy az őszi félévben milyen emelési biztonságot várhatnak. A Budapesti Corvinus Egyetem pedig alapítványi keretek között csoportosította át az állami normatívákat, így külön utat jár az ösztöndíjak elosztása terén.
Összességében elmondható, hogy a magyar felsőoktatásban tapasztalható ösztöndíjemelés körüli zűrzavar jól mutatja: az egyetemeknek komoly nehézségekkel kell szembenézniük, hogy az ígéretek megfeleljenek a valóságnak. Az alkalmazott megoldások és a források sürgető helyzete a jövőbeni oktatási politikák kritikus pontja lesz, miközben az idei felvételi rekordot döntött: 140 427 jelentkezőből 101 572 hallgatót vettek fel, akik közül a többség állami ösztöndíjas képzésre került.
