Kémiai kasztrálás és halálbüntetés – változtatnának a magyarok a súlyos kérdésekben
Az igazságszolgáltatás több tabutémája is napirendre került az elmúlt napokban. A kémiai kasztrálásra egy friss parlamenti törvényjavaslat irányította rá a figyelmet, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést pedig egy gyilkosságért fegyházra ítélt férfi támadja alkotmányjogi panaszában, mert nincs lehetősége a szabadulásra. Indítványát a héten tűzte napirendjére az Alkotmánybíróság.
A felmérések szerint a halálbüntetést még mindig sokan visszasírják, és a többség egyetért a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztéssel is. Egy 2023-as kutatás szerint a magyarok 79 százaléka támogatja az aktív eutanáziát, miközben a Büntető törvénykönyv emberölésként bünteti.
Kémiai kasztrálás
Szeptember elején Novák Előd (Mi Hazánk) törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a pedofil bűncselekmények elkövetőinek kémiai kasztrálásáról. Az indítvány a lengyel példát követve a gyógyszeres kezelést részesítené előnyben a zárt intézetben végzett pszichiátriai kezeléssel szemben. A kémiai kasztráció köznyelvi kifejezés, amelyet több országban a szexuális bűnelkövetők antiandrogén gyógyszerekkel való kezelésére használnak.
A kasztrálást mint büntetőjogi szankciót a világ 38 országában alkalmazzák, köztük számos uniós tagállamban, az Orbán-kormány azonban 2013-ban az emberi méltóságra, az egészséghez való jogra és a kínzó, embertelen bánásmód tilalmára hivatkozva elutasította bevezetését.
Tényleges életfogytiglan
2010-ben a Debreceni Ítélőtábla emberölés és lőszerrel visszaélés miatt jogerősen, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárva életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt egy férfit. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben megállapította, hogy az elítélt embertelen és megalázó büntetés áldozata. A Kúria 2017 szeptemberében elutasította a felülvizsgálati indítványát, amelyet az elítélt 2018 elején az Alkotmánybíróságon támadott meg. Az Alkotmánybíróság az elmúlt nyolc és fél évben háromszor tűzte napirendjére az alkotmányjogi panaszt.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést 1999. március 1-jétől vezették be Magyarországon. A 2013-ban életbe lépett Btk. 22 bűncselekményre engedi kiszabását, ebből 18 esetben zárható ki a feltételes szabadlábra helyezés. A 2014-es Magyar László-ügyben az EJEB a törvény módosítására szólította fel a kormányt, ennek nyomán létrejött a kötelező kegyelmi eljárás intézménye: 40 év letöltése után a Kegyelmi Bizottság felülvizsgálja a további fogva tartás indokoltságát.
Tiltott halálbüntetés
Magyarországon az utolsó kivégzést 1988. július 14-én hajtották végre. A 28 éves Vadász Ernőt előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt végezték ki a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán. A Halálbüntetést Ellenzők Ligájának indítványára az Alkotmánybíróság 1990. október 24-én eltörölte a halálbüntetést.
A halálbüntetés mellőzésére nemzetközi szerződések kötelezik Magyarországot: az Európai Emberi Jogi Egyezményhez fűzött 6. Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy a halálbüntetést el kell törölni. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához fűzött Második Fakultatív Jegyzőkönyv 1. cikke rögzíti, hogy részes államainak joghatósága alá tartozó személyeken nem szabad halálbüntetést végrehajtani. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 2. cikkének 2. pontja szerint senkit sem szabad halálra ítélni vagy kivégezni.
Aktív eutanázia
A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel ügyvéd 2023 őszén fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert szerinte az élet végi döntések teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért. Az alkotmányjogász, aki 2024 szeptemberében hunyt el, úgy ítélte meg, hogy az ALS rendkívül megalázó, és meggyőződése szerint joga van az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét. A strasbourgi bíróság nem állapított meg emberi jogi jogsértést, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem lépte túl a mérlegelési szabadságot.
Hazánkban 1998 óta ismerik el a passzív eutanáziát, az aktív eutanázia egyetlen formája sem engedélyezett. A passzív eutanázia gyakorlásának is szigorú alaki feltételei vannak: a beteg csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú jelenlétében utasíthatja vissza az ellátást, de nyilatkozatát bármikor visszavonhatja.
