Lázadnak a rendőrök, és akár utcára is vonulhatnak a csalódást keltő béremelés miatt
A 2027-es költségvetési tervezet felháborodást váltott ki a közszférában, a rendvédelmiekre pedig különösen hideg zuhanyként hatott a bejelentett béremelési javaslat. A Belügyminisztérium korábban meghallgatta a szakszervezeteket, ám az érdemi egyeztetéseket megkerülve, a közösségi médián keresztül tudatta az állománnyal a döntést. A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) főtitkára a testület előtt álló legégetőbb problémákról – a 9000 fős létszámhiányról, a megélhetési válságról, a megszűnt szolgálati nyugdíjról és az elvándorlásról – beszélt.
Egyeztetés helyett közösségi média
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is tárgyaltak a Belügyminisztérium vezetésével, köztük a belügyminiszterrel és az államtitkárral. A megbeszéléseken az FRSZ átadta a rendvédelmi dolgozók jelzéseit és konkrét bérigényeit, a tárca azonban egyetlen számadatot sem közölt, arra hivatkozva, hogy először a kormánnyal kell tisztázniuk a pénzügyi mozgásteret. A döntésről végül a Facebookról értesült az állomány.
Duplán csalódást keltő ajánlat: 15 százalékos emelés
A bejelentett átlag 15 százalékos béremelés a főtitkár szerint duplán csalódást keltő volt: egyrészt a dolgozók jelentős része már idén számított bérrendezésre, másrészt a 2027-re megajánlott összeg messze elmarad a reális elvárásoktól. Az FRSZ 2026 májusában készített felmérésében mintegy 9000 rendvédelmi dolgozó – a teljes állomány majdnem egynegyede – nyilvánított véleményt, és szinte egyhangúan az 50 százalékos béremelést jelölte meg minimumként. A döntéshozók végül érdemi párbeszéd nélkül a 15 százalékos átlagemelés mellett határoztak. A szakszervezet elvárja, hogy ez az összeg legalább minden munkavállalónak alanyi jogon járjon, és szorgalmazza a tárgyalások azonnali folytatását a további források bevonásáról, valamint a 2028–2029-es évek kiszámítható bérfejlesztési pályájáról.
Hárommegyényi rendőr hiányzik a rendszerből
A belügyminiszter korábban elismerte, hogy a rendvédelmi területről mintegy 12 ezer ember hiányzik, ezen belül csak a rendőrség kötelékéből 9000 fő. Ez a hiány több mint három megyei rendőr-főkapitányság teljes állományának felel meg. Míg korábban 50 ezer felett volt a testület létszáma, jelenleg – a hivatásosokat, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakat, a munkavállalókat és a szerződéses határvadászokat beleértve – nagyjából 46 ezer ember teljesít szolgálatot. A hiány leginkább a tiszthelyettesi kart és a közrendvédelmi területet sújtja: Budapesten, az agglomerációban és a nagyobb vidéki városokban szinte alig látni gyalogos járőrt, hiány van a gépkocsizó járőrvezetőkből is, nő a rendőrség reakcióideje, a bűnügyi munka pedig nehezebbé és lassabbá válik. A járőrbeosztásokban az alapfeladatokat jelenleg csak túlórákkal vagy más szakterületekről érkezők utcai szolgálatba vezénylésével tudják pótolni, ami hosszabb távon fenntarthatatlan.
Az elvándorlás okai
A létszámcsökkenés öngerjesztő folyamatot indított el: minél többen léptek ki, a bent maradóknak annál többet kellett dolgozniuk. A szolgálatvezénylés kiszámíthatatlanná vált, a kollégákat a pihenőnapjaikról is rendszeresen behívják, így a családi élet tervezhetetlenné vált. Ezzel párhuzamosan a rendészeti képzésre jelentkezők száma és felkészültsége is visszaesett: míg korábban egy-egy évfolyamon akár 2000 fő is végzett, ma évente mindössze 400-500 jelentkezik a pályára, a lemorzsolódás pedig a képzés ideje alatt is jelentős, ezért a felvételi követelményekből és a tanulmányi elvárásokból is engedni kellett.
Utcára mehetnek a rendőrök?
A kormány választási ígéretei között szerepelt a bérrendszer megújítása és egy vonzó életpályamodell kidolgozása, jelenleg munkabizottságok alakultak a szakszervezetek bevonásával, a tervezett új életpályamodell céldátuma azonban 2028. Az FRSZ attól tart, hogy ha az állomány nem lát azonnali és érdemi intézkedéseket, 2028-ig a még megmaradt kollégák jelentős része is elhagyja a pályát, ezért lett volna kulcsfontosságú egy már 2026-ban megkezdődő bérfejlesztés. A rendvédelmi dolgozóknak 1989 óta szigorúan tilos a sztrájk, tüntetést viszont szervezhetnek – a múltban volt olyan év, amikor a társszervekkel összefogva 10-11 alkalommal is demonstráltak az utcán. Az esetleges mostani demonstráció lehetőségére a főtitkár azt mondta, el tudja képzelni, de még nincs itt az ideje. Az FRSZ bízik abban, hogy a szakértői munkabizottságok keretében a kormányzat nyitott lesz a tárgyalások folytatására, és végül törvénybe iktatja a szükséges szakmai és bérfejlesztési intézkedéseket, garantálva a megfelelő költségvetési fedezetet a rendőrség működéséhez és a tisztes megélhetéshez.
