Új könyv mutatja be Molnár Ferenc életét és utolsó élettársának tragédiáját
Pelle János legújabb kötete a magyar irodalom nemzetközileg is egyik legsikeresebb alakjának, Molnár Ferencnek az életét idézi fel. A monoklis magyarzsidó című dokumentumregény nem hagyományos életrajz: összekapcsolja az életrajzi eseményeket, a történelmi hátteret és az irodalmi értelmezést. A Molnár Ferenc és A Pál utcai fiúk igaz története alcímű kötet a Minerva Kiadónál jelent meg.
A szerző rendhagyó megoldást választ: mintha maga az író mesélné el életét egyes szám első személyben, New York-i emigrációjából visszatekintve. Ez a személyes hang közelebb viszi az olvasót a világhírű szerző gondolkodásához, emlékeihez, sikereihez, csalódásaihoz és belső ellentmondásaihoz. A könyv azt is vizsgálja, milyen személyes élmények, társadalmi tapasztalatok és történelmi körülmények húzódnak meg A Pál utcai fiúk mögött, így a grund, a hűség, a közösséghez tartozás és Nemecsek Ernő tragikus hősiessége az életút összefüggéseiben is új értelmet nyer.
Magyarnak vallotta magát
A kötet egyik legérdekesebb kérdése Molnár Ferenc zsidó származása és magyar identitása. Molnár a magyar nyelv, a magyar kultúra és Budapest írója volt, ugyanakkor életének megértéséhez a zsidó polgárság története és az asszimiláció problémája is hozzátartozik. Önazonosságának lényege az volt, hogy nem zsidónak, hanem magyarnak tartotta magát, és hitt abban, hogy a magyar nemzethez tartozás nem származás, hanem nyelv, kultúra, közös történelem és hazafiság kérdése. A 20. század történelme azonban tragikusan megmutatta, hogy a személyes önazonosság és a társadalom által ráruházott identitás élesen különválhat egymástól. A cím egyszerre idézi fel a korabeli polgári világ eleganciáját, Molnár jellegzetes alakját és azt az identitásbeli feszültséget, amelyet a magyar zsidóság történelme hordozott.
Szerelmek és házasságok
A könyv fontos rétege Molnár mozgalmas magánélete. A szerző arra is keresi a választ, hogyan szivárogtak át a személyes kapcsolatok, a szerelmi szenvedélyek, a féltékenység és a csalódások az irodalmi művekbe. Első felesége Vészi Margit író, festő, újságíró volt, házasságukból született lányuk, Márta. Kapcsolatuk viharosan alakult és válással végződött; a házasság története a Liliom szerelmi viszonyai felől is érdekes. Második felesége Fedák Sári primadonna volt, akivel 1922-ben kötött házassága szintén válással végződött. Harmadik felesége, a nála jóval fiatalabb Darvas Lili 1926-ban ment hozzá; kapcsolatuk akkor is tartós maradt, amikor külön éltek, és Darvas Lili olykor az amerikai emigrációban is felkereste.
Az utolsó élettárs tragédiája
Molnár életének kevésbé ismert, mégis megrendítő alakja Bartha Vanda, aki nem felesége, hanem utolsó élettársa és hűséges segítője volt. Az 1930-as évek elejétől titkárnőként, gépírónőként, házvezetőnőként és ápolóként is mellette állt, New York-i emigrációjában pedig különösen fontos szerepet töltött be az egyre magányosabb, lelkileg is rossz állapotban lévő író életében. Kapcsolatuk összetett volt: az anyagilag kiszolgáltatott Vanda gondoskodott Molnárról, miközben nehéz természetét és indulatait is el kellett viselnie. Vanda 1947-ben, mindössze 39 éves korában lett öngyilkos New Yorkban. Halála mélyen megrázta Molnárt, aki utólag, saját betegségének és halálának árnyékában egyre inkább felismerte, milyen sokat köszönhetett neki, és milyen rosszul bánt vele. Az író utolsó művében, az Útitárs a száműzetésben című könyvben állított neki emléket.
Vígszínházi bemutató
A kötetet a Vígszínházban mutatták be, ahol Hegedűs D. Géza színművész beszélgetett a szerzővel. A helyszín szinte magától értetődő: Molnár Ferenc elválaszthatatlan a Vígszínháztól, A Pál utcai fiúk musical pedig évek óta a teátrum egyik legsikeresebb produkciója. Hegedűs D. Géza a könyv formai különlegességét is kiemelte, úgy érezte, olvasás közben időnként mintha egy monodráma szövegét tartaná a kezében. A bemutatón szóba kerültek a magyar zsidó asszimiláció történelmi dilemmái is; Hegedűs egy különösen megrendítő, a korszak egész tragédiáját sűrítő gondolatot is felidézett: a pesszimisták Hollywoodba mentek, az optimisták Auschwitzban haltak meg.
A monoklis magyarzsidó egyszerre szól Molnár Ferencről, a magyar polgári kultúra fénykoráról és egy történelmi illúzió összeomlásáról. Legnagyobb erénye a választott nézőpont: Molnár nem pusztán egy életrajz szereplője, hanem maga viszi a szót, és New Yorkból visszatekintve próbálja megérteni saját életét. A kötet végén Molnár utolsó gondolatai összekapcsolódnak Nemecsek Ernő halálával, mintegy igazolva Pelle János állítását, amely szerint a grund kitaszított hőse az író alteregója.
Pelle János: A monoklis magyarzsidó – Molnár Ferenc és a Pál utcai fiúk igaz története. Minerva Kiadó, 2026, 180 oldal.
