Vészjósló lemaradásban Magyarország, pedig Nyugat-Európa már felkészült
Egyre több áramot fogyasztanak a háztartások, az ipar és a közlekedés, miközben a villamosenergia-rendszer nem arra a világra készült, amely most formálódik. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője arról beszélt, hogy Magyarország lemaradásban van az okosmérők kiépítésében, egyes térségekben pedig már a hálózati kapacitások szűkössége akadályozza új termelők csatlakozását.
A szakember szerint nem pusztán több pénzre van szükség: miközben Nyugat-Európában már a következő öt év technológiáit tervezik, Magyarországon ezek egy része még nincs a tervezőasztalon.
Jelenleg a teljes energiafelhasználás 23 százalékát teszi ki a villamos energia, ezt azonban 2040-re 46 százalékra akarják emelni az Európai Unióban. A villamosipar tradicionális ágazat, amelynek most egyszerre több irányból érkező nyomással kell megbirkóznia.
A kisfeszültségű hálózatot eredetileg nem arra a működésre tervezték, amely most kialakulóban van: a házakhoz befutó rendszert korábban nem kellett olyan mértékben monitorozni, szabályozni és vezérelni. Közben a termelési oldal is átalakult, míg korábban nyolc-kilenc nagy erőmű adta az energiát, ez ma már nem reális.
Az autótöltés teljesítményigénye a néhány kilowattos megoldásoktól eljutott a 400 kilowattos egyenáramú töltőkig, a megawattos technológia is megjelent a piacon. Az ipar energiaéhsége szintén növekszik, egyes helyeken a meglévő kapacitások már nem elegendők.
Balasa szerint vannak olyan körzetek, ahol új termelési kapacitást azért nem lehet a hálózatra kapcsolni, mert ehhez nincs elegendő hálózati kapacitás. Magyarország el van maradva az okosmérők kiépítésében – tette hozzá.
Nyugat-európai szolgáltatóknál az okosmérők lefedettsége már 96 százalék körül jár, ami lehetővé teszi a fogyasztói szintű üzemzavarok, terhelések és hálózati szűkületek pontosabb azonosítását.
