Orbán Viktort jelölné az ENSZ főtitkári posztjára a Trump-kormány
A Wall Street Journal értesülései szerint Donald Trump kormánya Orbán Viktort javasolná az ENSZ következő főtitkárának. A lap három különböző ország forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a terv mögé Oroszország és Kína is beállhat. Az amerikaiak állítólag megkeresték a volt magyar miniszterelnököt, aki nyitottnak mutatkozott, de csak akkor szállna versenybe, ha biztos lehetne a győzelmében.
Egy amerikai külügyi tisztviselő úgy számolt, hogy Orbán a Biztonsági Tanács tizenöt tagjából nyolcra biztosan számíthat, jó napon akár tízre is. A győzelemhez kilenc szavazat kell, és közben az öt állandó tag egyike sem vétózhat. Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Orbán Viktor technikailag még jelölhető a posztra, mivel a jelölés határideje nem járt le.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a cikk megjelenéséig nem reagált a megkeresésre. Májusban, amikor Panyi Szabolcs a VSquare-en először írt arról, hogy amerikai körökben Orbánnak szánt ENSZ-pozícióról beszélnek, Havasi még azt írta, hogy álhírról van szó.
Az ENSZ-nek nyolcvan éve van főtitkára, ezalatt mindössze kilencen töltötték be a posztot. A főtitkárt a Közgyűlés nevezi ki, de csak a Biztonsági Tanács ajánlására. A gyakorlatban a döntés a tizenöt tagú tanácsban születik, ahol a jelöltnek legalább kilenc szavazat kell, és az öt állandó tag egyike sem vétózhat. A mandátum öt évre szól, és eddig mindenki legfeljebb kettőt töltött ki.
A kelet-európai csoport még sosem adott főtitkárt, ahogy nő sem töltötte be soha a posztot. A kilenc főtitkár többsége diplomata vagy külügyminiszter volt, jellemzően olyan országból, amely egyik nagyhatalmi blokkhoz sem kötődött. Pártvezérből lett kormányfő eddig csak egy akadt köztük, a portugál António Guterres.
A Közgyűlés 1946. január 24-én elfogadott határozata azt ajánlotta, hogy egyetlen tagállam se kínáljon a főtitkárnak közvetlenül a visszavonulása után olyan kormányzati posztot, ahol a bizalmas információi kínosak lehetnek másoknak, a főtitkár pedig tartózkodjon az ilyen poszt elfogadásától. A szöveg nem tilt, csak kér.
A kilenc főtitkárból egy hivatalban halt meg, egy még hivatalban van. A maradék hétből hárman kaptak később komoly szerepet otthon, egy negyedik nekifutott, de három hét után feladta. Végrehajtó hatalmú kormányfő vagy elnök azonban egyikükből sem lett.
Trygve Lie 1953-ban hazament Oslóba, 1955-ben Oslo és Akershus megye kormányzója lett, 1963-ban pedig ipari miniszterként tért vissza a kormányba. Kurt Waldheim 1986-ban megnyerte az osztrák államfőválasztást, noha a kampány közben kiderült, hogy elhallgatta második világháborús Wehrmacht-szolgálatát. Javier Pérez de Cuéllar 1995-ben elnökjelöltként próbálkozott Peruban, de vereséget szenvedett, később átmeneti miniszterelnök és külügyminiszter lett. Ban Ki Mun 2017-ben három hétig méregette a dél-koreai elnökválasztási indulást, majd bejelentette, hogy mégsem indul.
Ahhoz, hogy Orbán Viktor főtitkár legyen, nem feltétlenül kell a magyar kormány. A jelöltet egy tagállamnak kell beterjesztenie, de ennek nem kell a jelölt saját hazájának lennie. Az időzítés szoros: a Biztonsági Tanács október 16-i próbaszavazásán valamennyi akkori jelölt kapott legalább egy vétót, október 21-én pedig az Egyesült Arab Emírségek korábbi ENSZ-nagykövete, Lana Nusseibeh is beszállt a versenybe. Meg nem erősített hírek szerint a következő próbaszavazás október 28-án lesz, Guterres utódjának pedig 2027. január 1-jén kellene hivatalba lépnie.
Ha Orbán megkapná a posztot, a mandátuma 2031. december 31-ig tartana, a következő magyar országgyűlési választás viszont 2030 tavaszán lesz. Orbán 1963 májusában született, ha kitöltené az öt évet, 68 évesen jönne haza.
Az Alapokmány 100. cikke szerint a főtitkár egyetlen kormánytól vagy külső hatóságtól sem kérhet és fogadhat el utasítást, és tartózkodnia kell mindentől, ami nemzetközi tisztviselői helyzetével összeegyeztethetetlen. Egy pártelnökség ebbe a gyakorlatban nem fér bele. Öt vagy tíz év távollét után pedig kérdés, mi maradna abból a pártból és hálózatból, amelyet Orbán harminc éven át személyesen tartott össze.
A precedensek mérlege egyértelmű: volt főtitkárból lett már miniszter, államfő és egy válságkormány miniszterelnöke, de olyan, aki New York után a saját erejéből, választáson szerezte vissza a végrehajtó hatalmat, még egy sem. Olyan főtitkár sem volt még, aki előtte húsz évig pártvezérként kormányozta az országát, és saját politikai gépezetet hagyott hátra.
Az ENSZ-főtitkár irodája a New York-i székház 38. emeletén van. Onnan eddig mindenki lefelé jött.
