Húszi rakétatámadás érte Rijádot, Trump az utolsó pillanatban lefújta az amerikai légicsapásokat
A jemeni húszik rakétatámadást hajtottak végre a szaúdi főváros, Rijád ellen, miután villámgyors offenzívával elfoglalták a Vörös-tenger stratégiai fontosságú partvidékét. A támadásban a rijádi King Khalid Nemzetközi Repülőtér közelében hatalmas robbanások hangja hallatszott, és füstoszlopok emelkedtek a magasba. Ez volt az első irányított légi csapás a szaúdi főváros ellen az újabb eszkaláció kezdete óta.
A Jemenben 2022 után újralobbant polgárháborúban az Irán által támogatott, Anszár Allah néven is ismert húszik néhány hét alatt átszabták a régió erőviszonyait. Elfoglalták Mokka kulcsfontosságú kikötővárosát és a Bab el-Mandeb tengerszoros kapujában fekvő Perim- és Hanis-szigeteket, ahonnan ellenőrizni tudják, milyen hajókat engednek át a szoroson. A nemzetközileg elismert, Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormány erői szinte harc nélkül omlottak össze. A húszik jelenleg Taiz és Lahidzs tartományokban, a Kahboub-hegység stratégiai magaslataiért harcolnak, hogy elvágják a Vörös-tenger partvidékét a déli, kormányzati kézen lévő területektől és Adentől.
Az ENSZ adatai szerint az újabb harcokban csaknem 700 ember vesztette életét, több mint 120 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és ezrek menekültek csónakokon a Vörös-tengeren keresztül Afrikába.
Veszélyben a szaúdi olajexport útvonala
A vörös-tengeri Mokka kikötője és a Bab el-Mandeb tengerszoros feletti húszi ellenőrzés veszélybe sodorta a szaúdi kőolajexport fő alternatív útvonalát, amellyel a blokád alá vont Hormuzi-szorost igyekeztek kikerülni. A sivatagi királyság a nyugati parton, Dzsidda és Janbu kikötőiben pakolta meg az olajtankereket, amelyek Ázsia felé a Bab el-Mandeb szoroson át hagyták el a Vörös-tengert. A szállításokat ideig-óráig csak úgy tudták fenntartani, hogy a tartályhajók kikapcsolt jeladókkal, rekordösszegű biztosítási díjakat fizetve szállították az olajat a nyílt óceánra, ahol átrakodták azt az ázsiai vásárlók hajóira. Bár ez átmenetileg 100 dollár közelébe szorította le a nyersolaj hordónkénti világpiaci árát, a finomított üzemanyagok ára továbbra is csúcson van. Az Egyesült Államokban a gázolaj ára elérte a rekordnak számító 6,51 dollárt gallononként.
Trump visszavonta a légicsapási parancsot
A helyzet súlyossága miatt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös ismételt, sürgető kérésekkel fordult a Fehér Házhoz, közvetlen amerikai katonai beavatkozást sürgetve. Lapértesülések szerint az amerikai adminisztráció vasárnap már el is készítette a húszik elleni légitámadások tervét, a katonák már a bombákat szerelték fel a harci gépekre, amikor Donald Trump az utolsó pillanatban váratlanul visszavonta a parancsot. Az amerikai elnök furcsa diplomáciai lépéssel indokolta a döntést: azt állította, hogy maguk a húszik hívták fel őt, kérve, hogy az USA maradjon ki a konfliktusból. „Problémájuk van egy országgal, és meg fogják oldani” – fogalmazott Trump, utalva arra, hogy ez szaúdi-jemeni belügy. A húszik vezetése ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bármikor is kapcsolatba léptek volna az amerikai elnökkel.
Az amerikai visszakozás mögött egy korábbi, törékeny egyezség áll. Miután Trump 2025 elején elindította az „Epic Fury” és a „Rough Rider” hadműveleteket Irán és a húszik ellen, a hosszas bombázások nem hozták meg a várt áttörést. 2025 májusában Washington és a húszik Omán közvetítésével fegyverszünetet kötöttek, amelyben a lázadók vállalták, hogy nem támadják az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, cserébe az USA felhagy a jemen elleni csapásokkal.
Csendes amerikai támogatás a háttérben
Bár Washington a nyilvánosság előtt elutasítja a nyílt katonai fellépést, a háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy az USA teljesen mégsem hagyta magára szaúdi szövetségesét. Az amerikai külügyminisztérium nemrégiben értesítést adott ki több mint 10 000 bomba és JDAM precíziós irányítórendszer eladásáról Szaúd-Arábiának. Lapértesülések szerint több mint 100 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik jelenleg Szaúd-Arábiában egy új, közös műveleti központban, ahol hírszerzési és célmeghatározási támogatást nyújtanak a szaúdi légierőnek.
Szakértők szerint ez a kettős politika rendkívül veszélyes. Ha a Fehér Ház a csendes katonai segítségnyújtással arra bátorítja a szaúdiakat, hogy ne foglalkozzanak a diplomáciai rendezéssel, akkor a jemeni háború teljes erővel fog visszatérni. Ez pedig nemcsak a Közel-Kelet amúgy sem túl erős stabilitását veri szét végleg, hanem egy még súlyosabb globális olajválsághoz és gazdasági krízishez vezethet.
