Tarjányi Péter Baka András jelöléséről: Meddig mehet el egy kétharmados hatalom csak azért, mert megteheti?
Baka András, a Fidesz támogatásával köztársasági elnöknek jelölt személy, Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint figyelemre méltó dilemmák elé állítja a politikai rendszert. Tarjányi felhívta a figyelmet arra, hogy Baka személye nem csupán a jövő államfő kilétét érinti, hanem sokkal mélyebb kérdésekre is rávilágít, amelyek a Fidesz párt és a választók hitelességét érintik.
A szakértő megemlíti, hogy Baka András 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd a Legfelsőbb Bíróság elnökévé nevezték ki. Az ő mandátuma azonban a Fidesz hatalomra kerülésével, és az igazságügyi rendszer átalakításának kritikus eseményei következtében idő előtt véget ért. Az Emberi Jogok Európai Bíróság végül Magyarországot elmarasztalta ebben az ügyben, ami még inkább felerősíti a dilemmát Baka függetlenségéről és hitelességéről.
Tarjányi kiemeli, hogy az a tény, hogy Baka 2011-ben elfogadhatatlannak tartotta egy közjogi méltóság mandátumának ilyen módon történő megszüntetését, ironikus, mivel most ő a jelöltje annak a hatalomnak, amely ugyanezt tette. „Meddig mehet el egy kétharmados hatalom csak azért, mert megteheti?” – teszi fel a kérdést a szakértő, aláhúzva, hogy ez a politika alapvető tiszteletére vonatkozó elvi kérdés.
Magyar Péter, a Fidesz elnöke, Baka jelölésével olyan embert szeretne a Sándor-palotába juttatni, aki a közjogi intézmények politikai hatalommal szembeni függetlenségét hangsúlyozza. Tarjányi azonban figyelmeztet arra, hogy Baka valódi függetlensége nemcsak akkor dől el, amikor a Fidesz kormány döntéseivel szembeszáll, hanem amikor az esetleges jogi határozatokkal szemben is kiáll.
A Fidesz jelenlegi távolmaradása az államfőválasztáson, Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszüntetését illegitimnek tartva, paradox helyzetet teremt. Tarjányi hangsúlyozza, hogy a párt éppen a kétharmados hatalom birtokosa volt 2010 után, így joggal felmerül a kérdés, miért nem érvényesítette önkorlátozását az előző kormányzás idején.
A végső kérdés, amit Tarjányi felvet, az, hogy miért a pártfrakciók döntik el a köztársasági elnök személyét, ahelyett, hogy a választók közvetlenül választanák meg. Az Alaptörvény értelmében az államfő feladata a nemzet egységének megjelenítése; Tarjányi véleménye szerint a közvetlen elnökválasztás fontosságát érdemes lenne mérlegelni, figyelembe véve a kormányzati jogkörök és az Országgyűlés kapcsolatait is.
Zárásként Tarjányi megfogalmazza a magyar politikai élet visszatérő kérdését: intézményeinket mindig az aktuális hatalomhoz igazítjuk, vagy végre arra kényszerítjük a hatalmat, hogy tisztelje az intézményeinket? Ez a kérdés most nemcsak Baka és Magyar Péter, hanem az egész ország számára komoly kihívás.
(Borítókép: Tarjányi Péter 2026. május 19-én. Fotó: Németh Kata / Index)
