Az Európai Parlament szigorúbb fellépést sürget a külföldi beavatkozások ellen
Az Európai Parlament kedden, a demokrácia napján szavazott az úgynevezett Európai Demokráciapajzsról (EUDS) szóló jelentésről, amelyet egy 2024 végén létrehozott különbizottság készített. A bizottság feladata az volt, hogy feltárja a tagállamok és az európai demokrácia elleni külső beavatkozásokat és dezinformációs kampányokat, valamint javaslatokat tegyen azok kivédésére. A jelentést végül 420 szavazattal, 220 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A jelentés szerint az európai demokráciára nézve Oroszország jelenti az első számú külső fenyegetést, de Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea tevékenysége is aggodalomra ad okot. Az EP kiemeli, hogy Oroszország a dezinformációs kampányok mellett gyakran hajt végre támadásokat kritikus infrastruktúrák ellen, például kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal, gyújtogatással vagy kémkedéssel. A dokumentum szerint a szankciókat ki kellene terjeszteni a dezinformációt támogató szereplőkre, valamint azokra, akik segítenek megkerülni az Oroszországgal szemben hozott szankciókat.
Új jogszabály helyett a meglévő szabályok szigorúbb betartatása
Az EP nem új jogszabály megalkotását szorgalmazza, hanem arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a meglévő szabályok végrehajtását szigorítsa – például a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét (DSA) és a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét (AI Act) –, amelyekkel hatékonyabban lehet fellépni a digitális térben zajló dezinformációs kampányok ellen. A jelentés emellett új lépéseket is sürget: támogatja a Demokratikus Reziliencia Európai Központjának létrehozását, amely koordinálná a tagállamok intézkedéseit a külföldi dezinformációval és információmanipulációval szemben. Arra is felszólítja a bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a kritikus ágazatokban a külföldi – elsősorban amerikai és kínai – technológiától való függést, és helyette európai termékek beszerzését javasolják.
A dokumentum szerint a választási infrastruktúrákat kritikussá kellene minősíteni, hogy az EU nagyobb figyelmet fordítson a választási integritás elleni beavatkozásokra. A demokrácia védelme érdekében támogatni kell a független, szabad sajtót és a civil szervezeteket, valamint növelni kell a társadalom médiatudatosságát és mesterségesintelligencia-ismeretét. A jelentés jogilag nem kötelező érvényű, politikai állásfoglalás, amely felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot a fenti lépésekre.
Megosztott magyar szavazatok
A magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatta a jelentést, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk leszavazta azt. A szavazástól távol maradt a tiszás Gerzsenyi Gabriella és a DK-s Dobrev Klára, valamint a Fidesz jelenleg még betöltetlen mandátuma, amelyet Orbán Balázs a következő plenáris ülés előtt vehet át.
Lakos Eszter, a Tisza Párt delegációvezetője a parlamenti vitában üdvözölte, hogy az EP a bizottság javaslatánál jóval ambiciózusabb fellépést szeretne. „Betilthatjuk a Kreml által irányított műsorszolgáltatókat, de az üzenetük akkor is eljut a polgárokhoz, ha a hazai csatornák továbbítják és felerősítik azokat. Ezért is örömtelinek tartom, hogy a társadalmi ellenálló képesség és a médiatudatosság a jelentés középpontjában állnak” – fogalmazott Lakos, aki szerint az elmúlt 16 évben Magyarországon az erőforrásokat a hazugságok terjesztésére fordították, nem pedig arra, hogy segítsék az embereket a szabad és önálló döntéshozatalban.
A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk azzal érvelt a jelentés elfogadása ellen, hogy szerintük az valójában nem védené a demokráciát, sőt ártana annak, mivel az Európai Bizottság újabb eszközt kapna a kezébe a mainstreamtől eltérő hangok és álláspontok üldözésére. Gál Kinga, a Patrióták Európáért alelnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott: „A külföldi beavatkozás elleni küzdelem ürügyén az uniós finanszírozású civil szervezetek és tényellenőrzők legitim álláspontokat is »dezinformációnak« minősíthetnek. Ez nem a demokráciát védené, hanem korlátozná a politikai vitát, és ezáltal befolyásolná a tagállamokon belüli választási versenyt.” A Fidesz EP-képviselője szerint a jelentés valójában a cenzúrát és az uniós intézmények ideológiai beavatkozását segítené. Arra már nem tért ki, hogy a jelentés elsősorban az orosz dezinformációs kampányok és hibrid támadások elleni védekezés mellett érvel.
