Többet sportolunk, többet mozgunk – hatalmasat javult a magyarok aktivitása
Az Eurobarométer nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint Magyarországon kiemelkedően javult a lakosság sportolási és fizikai aktivitási szokása. A soha nem sportolók aránya 59 százalékról 13 százalékponttal, 46 százalékra csökkent, ami Málta 15 százalékpontos javulása után a második legnagyobb mértékű csökkenés az Európai Unióban.
A soha nem sportolók ötöde kezdett el mozogni, miközben a ritkán sportolók aránya is csökkent, egy százalékponttal. A rendszeresen sportolók száma megkétszereződött, 4 százalékról 8 százalékra emelkedett. Az uniós átlag is javult, de kisebb mértékben: a soha nem sportolók aránya 45 százalékról 39 százalékra, azaz 6 százalékponttal csökkent, a rendszeresen sportolóké pedig 8 százalékról 9 százalékra nőtt.
A javulásban szerepet játszhatott az Aktív Magyarország program, amelynek költségvetését megháromszorozták. Ennek köszönhetően több mint 200 bringapark, 50 futókör, 25 görpark, 26 korcsolyapálya és 100 iskolai mászófal épült, megújult 130 turistaház és erdei, vízparti szálláshely, valamint számos turistautat jelöltek újra. A Millió lépés az iskoládért játékban több mint 500 ezren gyűjtötték a lépéseket, a nyugdíjasoknak több száz új mozgásprogram indult, a fogyatékkal élők pedig rengeteg új sporteszközhöz jutottak. Idén már közel 100 városban rendezték meg a Mozgás éjszakáját, a sportesemények szervezői pedig több mint 1 milliárd forint támogatáshoz jutottak.
A sporton kívüli fizikai tevékenység terén is jelentős javulás figyelhető meg: 10 százalékponttal zuhant a soha, további 8-cal a ritkán mozgók száma, miközben a hetente többször mozgóké 7, a szinte minden nap mozgóké pedig 11 százalékponttal nőtt.
A javulás ellenére még nincs ok az elégedettségre: a 46 százalékos magyar adattal szemben Finnországban 10, Svédországban 14, Szlovéniában 24, Csehországban 25, Szlovákiában pedig 42 százalék a soha nem sportolók aránya. A felmérés szerint érdemes célzott programokat indítani az egyetemista korosztály, az idősek, a munkanélküliek és a hátrányos helyzetűek körében, mert ezekben a csoportokban jelentős a lemaradás az uniós adatokhoz képest.
A további javuláshoz több területen egyszerre kell előrelépni: csökkenteni kell a gyerekek képernyőidejét, az iskolai testnevelés középpontjába a mozgás megszerettetését kell állítani, a sportegyesületeknek helyet kell adniuk a nem élsportoló fiataloknak is, valamint az egyetemeken, a munkahelyeken és az idősek körében is új, könnyen elérhető lehetőségekre van szükség. Indokolt lehet a sport- és fitneszszolgáltatások 27 százalékos áfájának csökkentéséről is gondolkodni, mivel több uniós ország jóval kedvezőbb kulcsot alkalmaz.
Az Aktív Magyarország Program folytatódik: az Aktív Magyarország Államtitkárság aktív mobilitási főosztálya a Közlekedési Minisztériumhoz került, míg az Aktív Életmód Főosztály és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ a Belügyminisztérium Sportért Felelős Államtitkárságához. A program nevét, logóját és munkatársait megtartották, a miniszter pedig többször is jelezte, hogy a jó dolgokat megtartják és növelik a költségvetést.
A rendszeres mozgás nem önmagáért fontos: a felmérések szerint az életmódnak három-négyszer nagyobb hatása van az egészségi állapotra, mint az egészségügyi ellátórendszernek. Finnország példája azt mutatja, hogy az egészségi állapot érdemi javításához nem egy-egy kampányra, hanem évtizedeken át következetesen folytatott politikára van szükség. Finnországban 1972-ben mindössze egy év volt a különbség a várható élettartamban Magyarországhoz képest, 2024-ben azonban már 5,6 év. A 65 év alatti férfiak szív-koszorúér betegség miatti halálozása 1972-ben Finnországban kétszer akkora volt, mint Magyarországon, 2019-re azonban a finn érték harmada volt a magyarnak.
