Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kötelező kegyelmi eljárás szabályait
Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az úgynevezett kötelező kegyelmi eljárás szabályozását, amelyet a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztések felülvizsgálatakor kell alkalmazni. A határozat indoklása szerint a döntésből nem következik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek szélesebb körű vagy könnyebb szabadulásának lehetősége. A testület hangsúlyozta: a döntés célja nem a büntetés enyhítése, hanem annak biztosítása, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a jogállami garanciák által meghatározott rendben történjen.
Az ügy hátterében az ózdi kettős gyilkosság elkövetőjének indítványa áll. A férfit 2010-ben a Debreceni Ítélőtábla emberölés és lőszerrel visszaélés miatt jogerősen, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárva életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben megállapította, hogy az elítélt az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő, embertelen és megalázó büntetés áldozata. A Kúria 2017 szeptemberében elutasította a felülvizsgálati indítványát, amelyet az elítélt 2018 elején támadott meg az Alkotmánybíróságon. A testület nyolc és fél év után hozott döntést.
A kötelező kegyelmi eljárás háttere
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést 1999. március 1-jétől vezették be Magyarországon. A 2013-ban életbe lépett Btk. 22 bűncselekményre engedi e büntetés kiszabását, és ebből a bíróság 18 esetben zárhatja ki a feltételes szabadlábra helyezést. A szabályozás 2015-ig tartotta magát, mert 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyar László ügyében a törvény módosítására szólította fel a kormányt. Ennek nyomán az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási kódex módosításával létrehozta a kötelező kegyelmi eljárás intézményét: ha egy tényleges életfogytiglanra ítélt a büntetéséből már 40 évet letöltött, a Kegyelmi Bizottság – amelynek tagjait a Kúria elnöke jelöli ki – felülvizsgálja a további fogva tartás indokoltságát. A bizottság javaslatot tesz az igazságügyi miniszternek, aki az állásfoglalással megegyezően kegyelmi kérelmet terjeszt a köztársasági elnökhöz. Az államfőt azonban semmi nem köti, ha elutasítja a kegyelmet, az eljárást két év múlva meg kell ismételni.
Garanciák nélkül
Az Alkotmánybíróság – az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes – megállapította, hogy a kötelező kegyelmi eljárás szabályai nélkülözik a garanciákat. Megfelelő törvényi garanciák hiányában ezért a kötelező kegyelmi eljárás és azzal együtt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozása nem áll összhangban az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvényből levezethető egy olyan szabályozás igénye, amely alapján a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyek büntetését megfelelő eljárási garanciák alkalmazásával, a büntetéstani szempontok következetes érvényesítésével minden esetben felülvizsgálják. Egy ilyen szabályozás megalkotása a jogalkotó feladata. A szabályozást 2027. május 31-i hatállyal semmisítették meg, időt hagyva a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására.
Az Alkotmánybíróság indoklásában hangsúlyozta: a döntés nem az emberölést elkövetők szabadon bocsátásáról, hanem arról szól, hogy még a legsúlyosabb büntetések végrehajtása során is olyan eljárási garanciák érvényesüljenek, amelyek egyszerre szolgálják a társadalom védelmét, a büntetés céljait és az alkotmányos rend követelményeit.
Különvélemények
A határozathoz Handó Tünde és Horváth Attila különvéleményt csatolt. Handó Tünde azért nem támogatta a jogszabályt megsemmisítő rendelkezést, mert szerinte legfeljebb a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség megállapításának lett volna helye. Horváth Attila arra emlékeztetett, hogy az indítványozó bűncselekménye a sajtóban ózdi kettős gyilkosság néven vált ismertté. A tettest azért ítélték halmazati büntetésként tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre, mert 2008 szeptemberében azzal az ürüggyel csalta egy telephelyre hitelezőjét, akinek hárommillió forinttal tartozott, hogy megadja a pénzt; valójában előre odakészített puskával, közvetlen közelről fejbe lőtte. Amikor a telephelyet elhagyva észrevette, hogy hitelezője magával hozta 9 éves kislányát, behívta a gyermeket a műhelybe, és őt is fejbe lőtte; a holttestét a közelben, egy völgyben rejtette el. A vállalkozó ma 72 éves, kislánya pedig 27 éves lenne.
