Az Integritás Hatóság közzétett egy 551 fős listát a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozatokról
Az Integritás Hatóság október 1-jén közzétette honlapján azon személyek listáját, akiknek a vagyonnyilatkozati vizsgálata a legmagasabb kockázati besorolást kapta. A lajstrom összesen 551 nevet tartalmaz, főként magas beosztású politikusokét.
A listán szerepel Gyurcsány Ferenc, Magyar Péter és Orbán Viktor neve is, ahogyan az előző parlamenti ciklus országgyűlési képviselői, miniszterei, államtitkárai, a jelenlegi kormányzat tagjai, képviselők, alkotmánybírók, valamint állami cégek vezetői is feltüntetve vannak. Korábban kiszivárgott, hogy az őrizetbe vett, majd letartóztatott Hankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszterek is szerepelnek a listán, ami nem feltétlenül függ össze az ellenük folytatott büntetőügyi eljárással.
Az Integritás Hatóság által a sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen Bíró Ferenc Pál elnök hangsúlyozta, hogy a kockázati besorolás önmagában semmilyen jogsértést nem jelent. Példaként említette, hogy a mindenkori miniszterelnöki tisztséghez jelentős hatalom kapcsolódik, ezért természetes, hogy fokozottan kitett pozíciónak számít, ami indokolttá teszi a vagyonnyilatkozat tüzetesebb vizsgálatát.
A polgármesterek és egyéb önkormányzati szereplők egyelőre azért nem szerepelnek a közzétett kockázati körben, mert az Integritás Hatóság csak most kapta meg az adataikat, amelyeket a következő időszakban szintén kockázatelemzésnek vetnek alá. Kezdetben komoly elmaradás volt a nyilvánosságra hozatalban: az érintettek csupán 7 százaléka teljesítette az új szabályokból fakadó kötelezettségét, azóta azonban a nyilatkozatok mintegy 99 százaléka elérhető, így összesen körülbelül 95 ezer vagyonnyilatkozat áll rendelkezésükre.
A vizsgálatok módszertani hátteréről Kenessey Réka szakmai igazgató tájékoztatott. A vagyonnyilatkozatokat két alapvető kategóriába sorolják: nyilvános és nem nyilvános nyilatkozatokra, utóbbiak közé tartoznak a tisztségviselők hozzátartozóinak dokumentumai is. A szakmai munkát több mint 200 indikátorból álló kockázatértékelési módszertan támogatja. A legmagasabb kockázatúnak értékelt 551 személy nagyjából 10 százalékánál elindítják a vagyonosodási vizsgálatot.
Bíró Ferenc Pál hangsúlyozta, hogy a kiválasztási folyamat pártatlanságának és függetlenségének biztosítása érdekében a nem nyilvános nyilatkozatok ellenőrzésénél véletlen-generátort is alkalmazhatnak, amelynek kidolgozása még folyamatban van. Az Integritás Hatóság igazgatóságának tagjai nyilvános ellenőrzés alatt állnak, míg a szervezet munkatársai a nem nyilvános kategóriába tartoznak.
Egy-egy komplex vizsgálat átlagosan 3–5 hónapig is eltarthat, különösen akkor, ha látszatra indokolatlan vagyongyarapodást tapasztalnak, vagy az érintett halmozottan tölt be különböző pozíciókat. Súlyos és szándékos eltitkolás esetén az IH a honlapján közzéteszi a megállapításokat, és kezdeményezi az illetékes hatóságnál az érintett tisztségviselő jogviszonyának megszüntetését.
Bíró Ferenc Pál szerint a hazai antikorrupciós ökoszisztéma most nagy levegőhöz jutott. Az ellenőrzés és megelőzés hatékonyságának növelése érdekében javaslatot tesz egy egyeztető fórum létrehozására, ahol a különböző állami és autonóm hatóságok szorosan együttműködve dolgozhatnak.
Az Integritás Hatóság a következő időszakban elsősorban az uniós forrásokra kíván fókuszálni. Bíró Ferenc Pál szerint várhatóan több ezer milliárd forintnyi európai uniós pénz érkezik majd az országba, miközben olyan rendszerbe kerülnek ezek a források, amelyben korábban korrupciós kockázatokat hordozó ügyek is történtek. Kihívást jelent, hogy a pénzeknek minél gyorsabban be kell kerülniük a gazdaságba, miközben biztosítani kell, hogy ne vesszenek el, illetve ne kerüljenek olyan konstrukciókba, amelyeknél korrupciós kockázat merül fel.
A hatóság számításai szerint éves szinten mintegy 1500 milliárd forintnyi közpénz vizsgálatát érhetik el, a vizsgálandó feladatok mennyisége azonban az uniós források beérkezésével jelentősen megnőhet.
Bíró szerint az Integritás Hatóság eredményességét nem lehet pusztán abban mérni, hogy hány ügyet tár fel. A hivatal egyik hosszabb távú célja egy saját előrejelző rendszer kialakítása, amely már a problémák kialakulása előtt képes lehet jelezni a korrupciós kockázatokat. A korrupcióval kapcsolatos társadalmi apátia komoly problémát jelent, ezért azt is vizsgálják, hogyan lehet érthetőbben megmutatni, miért káros a korrupció.
Mivel az Integritás Hatóság több esetben továbbítja az ügyeket azoknak a szerveknek, amelyek megfelelő jogkörrel rendelkeznek az eljárás lefolytatására, nem mindig tudja a nyilvánosság elé tárni munkájának minden részletét. Egy folyamatban lévő ügy idő előtti nyilvánosságra hozatala akár magát az eljárást is veszélyeztetheti, például bizonyítékok eltüntetéséhez vezethet. Ezért az Integritás Hatóságnak sokszor úgy kell eredményesnek lennie, hogy közben munkájának egy része kívülről kevésbé látható.
