Átalakulás előtt a Nemzeti Pedagógus Kar, teljes megújulást ígér a megbízott vezető
Előző héten derült ki, hogy távozik a Nemzeti Pedagógus Kar éléről Horváth Péter. Átmenetileg a helyét Rázsi Botond Miklós vette át, aki elsőként beszélt a terveiről: a testület teljes megújítását tűzte ki célul. Javaslata szerint nevük megőrzése mellett egy olyan kamarai jellegű működés jönne létre, ahol a pedagógusok érdemben alakíthatnák a döntéseket, és amely a szakszervezetekkel is együttműködésre törekedne.
Múlt héten elsőként számoltunk be arról, hogy lemondott Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségéről. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta. Nyilatkozatában reagált azokra a feltételezésekre is, miszerint a politikai széljárás megváltozásának köze van a döntéséhez. „A bizonytalanságok nem játszottak közre, és nem is szeretném, ha ezzel azonosítanák a lemondásomat” – fogalmazott.
Az új elnök megválasztásáig az alapszabály értelmében Rázsi Botond Miklós alelnök látja el a testület vezetői feladatait. Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium intézményvezetője elmondta, hogy az NPK elnöksége sajnálattal vette tudomásul Horváth Péter lemondását, amely részben váratlanul érte a vezetőséget, de nem volt teljesen előzmény nélküli, hiszen tudták, hogy a korábbi elnök közel van a nyugdíjhoz.
Bár a korábbi tájékoztatások arról szóltak, hogy a novemberi Országos Küldöttgyűlésen már új elnököt választanak, Rázsi mostani nyilatkozata inkább arra utal, hogy nem sietnek ennyire a döntéssel, így az is lehet, hogy az elnökválasztás áttolódik a jövő évre. „Jogilag nem vagyunk kötelezve a kapkodásra: az elnöki lemondás nem zavarta meg a Kar életét, a szervezet tovább tud menni megfontoltan és határozottan” – fogalmazott. Hozzátette: észszerű opció, hogy a tisztújításra a jövő év eleji rendes közgyűlésen kerüljön sor.
A testületet még a második Orbán-kormány hozta létre 2014-ben. A jogszabályban rögzített kötelező tagságát akkor és azóta is számos kritikát kapta. A választások után felmerült a kérdés, hogy mi lesz a Kar sorsa. Lannert Judit belengette a kötelező tagság megszüntetését, végleges döntés azóta sem született, az NPK belső körei pedig kettősséget tapasztaltak: az egyeztetésekre mindig kaptak meghívást, ugyanakkor egyes kormányfői nyilatkozatok bizalmatlanságot sejtettek. Az átvilágítás megtörtént, de arról visszajelzést még nem kapott a testület, és nincs hír a nyáron kiküldött kérdőívről sem.
Rázsi a bizonytalanságot firtató kérdésre így válaszolt: „Minden átmeneti időszakban természetes, hogy felmerülnek kérdések a tagságban vagy a külső szemlélőkben. A mi feladatunk most a folytonosság, a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása. A bizonytalanságot nem nyilatkozatokkal, hanem következetes, aktív szakmai munkával és cselekvőképességgel kell eloszlatni.”
Álláspontja szerint bármilyen változás is van készülőben, azt a pedagógusok bevonása, a szakmai képviselet folyamatossága és a köztestületi feladatok ellátásának biztonsága mellett érdemes megvitatni. A reformot maga is fontosnak tartja, ezért kezdeményezte a Kar megújítását. A hálózatukat az oktatás megújításának szolgálatába szeretnék állítani. Javaslata szerint a név megőrzésével egy olyan kamarai jellegű szakmai önkormányzati működés jöhetne létre, ahol a pedagógusok érdemben alakíthatnák a döntéseket. „Kész vagyok arra is, hogy a teljes vezetés megújításának lehetőségéről párbeszédet folytassunk” – jelentette ki.
Az NPK asztalán lévő feladatokról szólva elmondta: az etikai bizottságok képzése, valamint a külső és belső kommunikáció megújítása is a tervek között van. Kiemelt feladatként tekintenek arra is, hogy elkészüljön a tantervi felülvizsgálattal összefüggő szakmai állásfoglalás, melyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kormánybiztosa, Csapodi Csaba már vár tőlük. A munkát Zalay Szabolcs elnökségi tag koordinálja.
A megbízott elnök hozzátette: az OGYM-mel és az oktatásirányítás más szereplőivel, így a Klebelsberg Központtal vagy az Oktatási Hivatallal jó kapcsolatot szeretnének kialakítani, „ami nem rajtuk fog múlni”. Horváth Péter lemondása óta közvetlen érdemi egyeztetésen még nem vett részt döntéshozókkal, a változásokról hivatalos levélben tájékoztatták a minisztert és más vezetőket.
