Vasárnap eldőlhet, hatalomban marad-e Alekszandar Vucsics
Október 25-én előrehozott parlamenti választást tartanak Szerbiában. A voksolás tétje, hogy Alekszandar Vucsics, aki szeptember végén lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, képes-e megőrizni vezető szerepét. Az ismét a miniszterelnöki székért ringbe szálló volt államfő uralmát az elmúlt két év tiltakozásaiból kinőtt Egyetemista Lista rendítheti meg. Szoros eredmény esetén a Vajdasági Magyar Szövetség és a bejutási küszöb körül mozgó Szerbiai Szocialista Párt néhány mandátuma is eldöntheti, ki alakíthat kormányt.
„A tét alapvetően az, hogy Alekszandar Vucsics politikailag túlélje-e a választásokat” – fogalmazott Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az Egyetemista Liga most először jelent valódi országos kihívást a szerb politikát 2012 óta domináló Szerb Haladó Párt számára. A válság kiindulópontjaként rendszerint a 2024. november 1-jei újvidéki tragédiát jelölik meg, amelyben tizenhatan vesztették életüket, valójában azonban az eset csak katalizátora volt a korábban felhalmozódott feszültségeknek.
Az egyetemisták programjának központjában a jogállamiság helyreállítása, a médiaszabadság megerősítése, az újvidéki tragédia kivizsgálása és a felelősségre vonás áll. A választást népszavazásként igyekeznek keretezni arról, fennmaradjon-e a Vucsics nevével összeforrt berendezkedés. A kormányoldal a stabilitás ígéretére épít, előnye a több mint egy évtizede kiépített politikai és médiafölény.
Nikowitz-Holló Márton, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a részvételi arány lehet a kulcs: 60 százalék alatt inkább az SNS-nek kedvezhet, 65 százalék fölött az Egyetemista Lista kerülhet kedvezőbb helyzetbe. Az SNS mintegy 1,6–1,7 millió biztos szavazóra támaszkodhat, az ellenzék sikerének kulcsa az első szavazók és a korábban passzív rétegek mozgósítása.
A szakértők szerint három kimenetel lehetséges: elhúzódó patthelyzet, a Vucsics és az SNS győzelme, illetve az Egyetemista Lista győzelme. Utóbbi esetben is kérdés, hogy Vucsics elfogadja-e az eredményt, és egy békés kormányváltás sem jelentene automatikusan rendszerváltást, mivel a kétharmados parlamenti többség megszerzése rendkívül nehéz.
Magyar szempontból felértékelődhet a Vajdasági Magyar Szövetség szerepe, amely önálló listát állított. Ha legalább öt mandátumot szerez, önálló frakciót alakíthat, szoros eredmény esetén pedig királycsináló helyzetbe kerülhet. A párt azt hangsúlyozza, hogy maga dönt a támogatásáról, ugyanakkor vezetőinek kommunikációjában továbbra is jelen van az SNS-szel kialakított jó kapcsolat méltatása.
