Bódis Kriszta: A volt férj adósságot hagyott hátra, a közös kasszát igazságosan kell elosztani
A Tisza-kormány nemzeti társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormánybiztosa szerint a pártoknak eddig nem volt pártpolitikán átívelő, hosszú távú társadalompolitikai víziója. Bódis Kriszta arról beszélt, hogy a Tisza-kormány nemcsak az oktatás, egészségügy, foglalkoztatás vagy lakhatás hosszú távú irányát szeretné meghatározni, hanem közös társadalmi gondolkodást is indítana minderről.
A kormánybiztos szerint az előző kormányzatot nem érdekelte a társadalompolitika, az számára hatalompolitikai eszköz volt, amellyel családpolitikával és ideológiai lózungokkal lehetett manipulálni a társadalmat. Példaként említette, hogy a közmunkából a munkaerőpiacra való átlépés nem valósult meg, sőt inkább a fordítottja történt. Az elmúlt kormányzat szerinte olyan szintű rombolást végzett, hogy azt hosszú távú munkával lehet csak korrigálni.
Bódis Kriszta kiemelte a felzárkóztatási források átvilágítását: olyan struktúrákat kell átvizsgálni, amelyek pénznyelő automataként működtek és politikai hatalmat szolgáltak. Szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be az uniós támogatásoknál, és visszaszereznek jelentős összegeket, ahol visszaélést tapasztalnak.
A kormánybiztos cáfolta az államigazgatás bénultságát. Két átállásról beszélt: az Orbán-kormánytól örökölt struktúrák átvételéről, majd a szükséges struktúrák kialakításáról. Szerinte a minisztériumok nagy munkát végeztek gyorsan, részben a semmiből.
A kiszolgáltatottak médiabeli bemutatásáról szólva felidézte: civilként és dokumentumfilmesként is az volt a dilemmája, hogyan lehet a láthatatlan társadalmi problémákat úgy bemutatni, hogy az érintett csoport méltósága ne sérüljön. Szerinte az előző kormány idején ez a terület is lerombolódott, mert a sajtót nem engedték be, vagy csak a propagandának megfelelő kép alkotóit. Úgy vélte, most türelmesebbnek kellene lennünk egymással: civileknek az állammal, a sajtónak a hatalommal, az államnak a médiával.
A tervezett 2027-es költségvetés kapcsán kiemelte a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését, amely szerinte különösen a mélyszegénységben élőknek nyújt túlélési lehetőséget. A költségvetést egy családi kasszához hasonlította: ennek a családnak sok adóssága van, amit a volt férj hagyott ott, aki már nem vállal felelősséget érte. A felelős családfő feladata ezt úgy beosztani, hogy minden gyermek és családtag igazságosan részesüljön belőle, de ne növelje a hitelt és az adósságot, mert az hosszú távon mindenkinek rosszabb lesz.
Bódis Kriszta tapasztalata szerint a társadalmi felelősségvállalás erősödött, mióta megszűnt a csoportok iránti gyűlöletkeltés. A társadalom elkezdett gyógyulni abba az irányba, amelyben a közös teherviselés, a szolidaritás és az egymásra odafigyelés válik az új normává.
