Budaházy Edda: A cigány közösség önérzetéről és felelősségéről
Budaházy Edda, az aktivista, a cigányság társadalmi helyzetével és integrációjával kapcsolatban éles kritikával fordult a közvéleményhez, hangsúlyozva, hogy a roma közösségen belül meg kell különböztetni a társadalmi szempontból sikeres tagokat és azokat, akik bűncselekményeket követnek el. Edda kijelentette, hogy míg léteznek jól beilleszkedett cigány emberek, mint például zenészek, orvosok és jogászok, arányaiban sok bűnöző is akad, akik szerinte súlyosan befolyásolják a közösség életét, és akiket semmilyen felzárkóztatási program nem tud felemelni.
Az aktivista bírálta az állami források felhasználását a cigánykérdésben, úgy véli, hogy a befektetések ellenére sok roma esik börtönbe vagy kerül gyermekvédelmi intézményekbe. Edda kifejtette, hogy nem egy nemzet feladata egy másik felemelése, és egy nyílt kijelentésben fogalmazta meg, hogy ha a cigányok önérzetesebbek, bizonyítaniuk kellene, hogy a beléjük fektetett energia és pénz megéri.
Továbbá, Budaházy Edda a cigány értelmiség szerepét is felemelte, hangsúlyozva, hogy nekik is felelősségük van közösségük irányításában, és útmutatást kellene adniuk a fiatalabb generáció számára. Edda azt is kiemelte, hogy a cigányoknak hálásnak kellene lenniük a kormány által biztosított lehetőségekért.
Ez a megnyilvánulás újabb fejezetet nyitott a cigánykérdés közéleti vitájában, amelyet Lázár János indított el Balatonalmádiban, ahol kijelentette, hogy a magyarországi cigányság belső tartalékként funkcionálhat, ha mások nem vállalják el a nehéz munkákat. Véleményét később helytelenítette, azonban az ügy felkorbácsolt vitákat, és számos közszereplő, köztük Vályi István és Kis Grófó is megszólalt a témában.
A cigány közösség helyzete és a felzárkóztatási programok kérdése folyamatosan napirenden van, és az ilyen nyilatkozatok tovább szélesítik a diskurzust az integráció és a társadalmi felelősségvállalás terén.
