Csütörtökön munkába áll az NVVH nyomozói gárdája
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában méltatlannak nevezte azokat a vádakat, amelyek a hivatalt az ÁVH-hoz hasonlították. Hangsúlyozta: a hivatal alkotmányos alapokon, jogállami garanciák mellett jött létre, és minden hatáskörével a magyar igazságszolgáltatási rendszer része.
Az elnök a hivatal munkatársainak esetleges listázását burkolt fenyegetésnek értékelte. Közvetlen jogi lépést egyelőre nem tettek, de leszögezte: a dolgozók védelmében határozottan fel fognak lépni, ha a nyomásgyakorlás vagy a megfélemlítési kísérletek súlyosbodnak.
Az első négy átvett kiemelt ügy kapcsán Unger Anna visszautasította a kritikákat, miszerint „könnyű prédákra” csaptak volna le. Kiemelte, hogy a döntéseket a nyomozati elnökhelyettes, Tasnádi Katalin hozta meg saját hatáskörben, a nyomozó ügyészek meglévő szakmai tudására támaszkodva. Az érintett ügyek között szerepel az Orbán Áron-féle vízumbiznisz, az óbudai korrupciós botrány, a Volánbusz-ügy és a Szuverenitásvédelmi Hivatal keretszerződései.
A személyi állományról szólva az elnök elmondta: a kezdeti adminisztratív és logisztikai nehézségek ellenére egy 30–40 fős, tapasztalt nyomozati gárda állt össze, akik csütörtökön kezdik meg munkájukat. A hiányzó elnökhelyettesi posztok betöltése után nyilvános álláspályázatokat is meghirdetnek, a nyomozati jogorvoslati osztály felállításával pedig a belső garanciális jogköröket biztosítják.
Unger Anna tisztázta, hogy a hivatal szigorúan a jogszabályi határok között marad, ezért az „aranykonvoj-ügybe” nem avatkoznak be, mivel ott nem közhatalmi korrupciós cselekményről van szó. Megerősítette: a szervezet készen áll a rá nehezedő nyomás kezelésére, céljuk pedig az, hogy a meglévő ügyekben már a jövő év első felében eljussanak a vádemelésig.
Az NVVH korábban közölte, hogy élve törvényi lehetőségével négy kiemelt büntetőeljárást vont saját hatáskörébe a Központi Nyomozó Főügyészségtől és a Nemzeti Nyomozó Irodától. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A negyedik eljárásban a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti, mintegy 3,6 milliárd forint értékű kommunikációs és rendezvényszervezési keretszerződéseit vizsgálják hűtlen kezelés gyanúja miatt.
