Kész a terv, gyökeresen átalakítanák a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását
Elkészült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban nyáron életre hívott, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek nevelésének és oktatásának fejlesztésén dolgozó munkacsoport tízpontos javaslatcsomagja – közölte a tárca az MTI-vel csütörtökön.
A Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár által létrehozott SNI-munkacsoport javaslatcsomagja a befogadó nevelés-oktatás alapvetéseit összegzi. Fő megállapítása, hogy minden gyermek egyedi módon fejlődik, és mindenkinek joga van a szükségleteihez igazodó neveléshez-oktatáshoz.
Megállapításaik szerint az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a gyermekek eltérő képességeihez, tempójához és szükségleteihez, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozhassa ki magából, ezért az intézmények számára biztosítani kell a szükséges tudást, időt, szakmai támogatást és eszközöket. Leszögezték, a befogadás több annál, mint hogy minden gyermek intézménybe jár: olyan biztonságos, elfogadó környezetet kell teremteni, ahol minden tanuló részt vehet a közös tevékenységekben, jól érzi magát, és megkapja a számára szükséges segítséget, ami az egész intézmény közös felelőssége.
Szorosabb szakmai együttműködés és alacsonyabb osztálylétszámok
A munkacsoport megjegyezte, hogy a pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, szülőknek és más szakembereknek együtt kell működniük, hogy valóban megértsék és támogassák a tanulók szükségleteit. Olyan javaslatcsomag megfogalmazásán és megvalósításán dolgoznak, amely hozzájárul az inkluzív nevelés-oktatás eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséhez.
Javaslataik szerint a gyógypedagógusnak az osztálytermi munkában is részt kell vennie, a pedagógussal együtt elősegítve a megfelelő befogadó környezet kialakítását. Szorgalmazzák, hogy a gyógypedagógusok kötelező óraszámából heti két órát kifejezetten a pedagógusokkal való együttműködésre fordítsanak: közös tervezésre, tanításra, konzultációra és problémamegoldásra.
Kérik a csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó jogszabályok betartását, mert az SNI-tanulókat két vagy három főként kell számítani a létszám meghatározásakor, vagyis alacsonyabb lehet az osztálylétszám ott, ahol SNI-gyermekek is vannak.
Javasolják, hogy a szakértői vélemény javaslatai jussanak el minden, az adott tanulóval foglalkozó pedagógushoz, illetve minden pedagógus ismerje az SNI-irányelveket, aminek érdekében szakmai nap megtartását tartják indokoltnak. Szerintük a fejlesztések időpontjának igazodnia kell a gyermek terhelhetőségéhez és igényeihez, az utazó gyógypedagógusok adminisztrációját pedig egyszerűsíteni szükséges.
A munkacsoport egymással összefüggésben javasolja a súlyos és halmozott fogyatékosság törvényi definiálását, a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelését-oktatását végző intézmények részletes szabályozását, valamint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmának pontosabb megfogalmazását és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertani elhelyezését.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban bejelentette: javaslatcsomagot dolgozott ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének javítására. A tervezet többek között a gyerekek egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztésekre, a pedagógusok és gyógypedagógusok együttműködésének erősítésére, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésére fókuszál.
