Javítana a közoktatás hatékonyságán? Akkor végre feledkezzen bele egy regénybe!
A friss PISA-felmérés eredményei világszerte, de Európában különösen éles színvonalcsökkenést mutatnak a szövegértés terén, a magyar diákok pedig kifejezetten sokat rontottak. A kutatók szerint az adatok arra utalnak, hogy a gyors, de felületes válaszadás terjedése az összpontosítás és a tartós odafigyelés csökkenését jelzi.
Az OECD-elemzés rámutat arra is, hogy a társadalmilag legalsó negyedbe tartozó diákok teljesítménye minimálisan romlott, míg a harmadik és a legfelső negyedbe tartozóké zuhanórepülést mutatott be: a legjobb családból származó tizenöt évesek 2022-ben átlagosan 536 pontot értek el a szövegértési teszten, 2025-ben viszont már csak 499 pontot, ami mínusz 37 pontot jelent.
A közösségi média hatását vizsgálva az elemzés arra is kitér, hogy az okostelefonok terjedésével egyidejűleg a szülők könyvolvasási szokásai is megváltoztak. Számos kutatás igazolta már, hogy minél több könyv van egy háztartásban, annál jobban teljesít a gyermek több területen is, a megfelelő házikönyvtár mellett felnövő fiatal pedig diploma nélkül is felveszi a versenyt az egyetemet végzettekkel.
A KSH statisztikái szerint míg 1987-ben egy diplomás nő átlagosan napi 22 percet töltött könyvolvasással, 2000-ben ugyanennyit, 2010-ben pedig még 19 percet, addig 2024/2025-re ez az időtartam átlagosan három percre zsugorodott. A férfiaknál hasonló a helyzet: náluk is 23 percről három percre csökkent az olvasásra szánt idő, ami megegyezik azzal, amennyit a legfeljebb nyolc általánossal rendelkező nők töltenek könyvolvasással.
A KSH időmérlege szerint a felsőfokú végzettségűek 95,8 százalékát, a 30–49 éves korosztály közel 98 százalékát nem lehet könyvvel a kezében látni.
A Cambridge-i Egyetem összefoglalója szerint a kutatások azt mutatják, hogy az a gyerek, aki korán elkezd önmaga szórakoztatására könyvet olvasni, még a matematikában is jobb lesz, kevesebb mentális egészségügyi problémával küzd, többet alszik, és kevesebbet néz képernyőt. A PISA-felmérés természettudományi tesztjén pedig azok a diákok teljesítettek a legjobban, akik a mesterséges intelligencia felé sem néznek.
A mostani felmérés szerint a napi 5–7 órán át okostelefonon lógók akár 80 ponttal rosszabbul teljesítenek, mint azok, akik legfeljebb egy órát használják a készüléküket. Ez a különbség nagyjából megfelel a társadalmilag legalsó, illetve legfelső negyedbe tartozók PISA-pontszámai közötti eltérésnek.
A PISA-felmérés szerint azok a diákok, akiktől valamelyik családtagjuk megkérdezi, mi volt aznap az iskolában, több mint 40 ponttal is jobban teljesíthetnek. Ezzel szemben a továbbtanulásról folytatott szülői értekezés mínusz egy pontot eredményez a gyermek PISA-felmérőjén.
