Időzített bombán ül Hszi Csin-ping, súlyos katasztrófa felé tart Kína
Kína 2021 óta évente 3-4 millió lakost veszít, a 65 év felettiek aránya pedig húsz éven belül megduplázódik. A hatalmat egyre inkább egy kézben összpontosító Peking azonban reformok helyett a hagyományos családmodellhez és a megfigyeléshez nyúl, ez pedig a gazdaságot és a rendszer stabilitását is veszélyezteti.
A munkaképes korú népesség aránya 1978 és a 2000-es évek eleje között 57-ről 75 százalékra emelkedett, ám az elmúlt évtizedben az egykepolitika következményeként harminc év alatt a reprodukciós szint alá csökkent a születések száma. A népesség 2021-ben 1,4 milliárd fővel érte el a csúcspontját, azóta évente 3-4 millióval apad. Ha a tendencia folytatódik, a 2040-es évekre az ország évente népességének egy százalékát veszíti el, miközben a 65 év felettiek aránya húsz éven belül megduplázódik – az Egyesült Államokban ugyanez a ráta 19-ről 23 százalékra nő.
Hszi Csin-ping 2018-ban eltörölte az elnöki mandátum hosszának korlátozását, 2022-ben saját embereivel töltötte fel a párt felső vezetését, a hadseregből pedig többek között Csang Jou-hsziát távolították el. A kínai elnök 2027-ben negyedik ötéves ciklusára készül pártfőtitkárként, utódja 2032-ben még nem látható.
A nyugdíj-korhatár a férfiaknál 60, a szellemi foglalkozású nőknél 55, a fizikai munkát végzőknél 50 év, a 2024-ben bejelentett fokozatos emelést csak 2040-re vezetik be teljesen. Kínai kutatók szerint a városi nyugdíjalap a 2030-as évekre kimerülhet. 2022-ben a mintegy 138 millió városlakó nyugdíjas átlagosan évi 6080 dollárt kapott, a 175 millió vidéki mindössze 345-öt.
A házasságkötések száma 2013 és 2024 között 55 százalékkal esett. 2021-ben új ösztönzőcsomagot fogadtak el több szabadsággal és babaprémiummal, miközben korlátozták a váláshoz, az abortuszhoz és a vazektómiához való hozzáférést. A külföldi munkások a lakosság mindössze 0,1 százalékát teszik ki, miközben a fiatalok körében 18,9 százalékos a munkanélküliség.
Peking 2023-ban létrehozta a Központi Társadalmi Munka Osztályt a „négy hiány” és az „öt veszteség” által sújtott emberek megfigyelésére, akiket potenciális biztonsági fenyegetésnek tart. A kiváltságos szűk kör időzített bombán ül: Hszi Csin-ping alatt hosszú politikai tehetetlenség, a bürokratikus kapacitás kiüresedése, majd a 2030-as és 2040-es évek utódlási válsága várható.
