Nyílt lapok helyett háttéralkuk: Megszólalt Sólyom László egykori sajtófőnöke Novák Katalin végzetes döntéséről
2026. május 23-án a Sándor-palota közzétette azokat a dokumentumokat, amelyek a K.Endre kegyelmi ügyével kapcsolatosak, és amelyek szerint Novák Katalin, a korábbi köztársasági elnök, a hivatali apparátus és az Igazságügyi Minisztérium javaslatával szemben döntött a kegyelem megadásáról. Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi sajtófőnöke, aki 2005 és 2010 között töltötte be ezt a posztot, kifejezte aggodalmát a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Wéber elmondta, hogy „Ilyen vagy csak ehhez hasonló eset nem fordult elő, sőt egyszerűen elképzelhetetlen lett volna” Sólyom László elnöksége alatt. Úgy hangsúlyozta, hogy a főigazgató és a tanácsadói alaposan, transzparens módon vitatták meg az ügyeket, mielőtt bármilyen döntést hoztak volna. A döntések nyílt megbeszélés alapján, nem pedig titokban, a hivatal háta mögött születtek.
A kegyelmi ügyek döntési folyamata során Wéber kiemelte, hogy a hagyományosan súlyos beteg fogvatartottak kérelmei, emberiességi szempontok alapján történtek, és feltette a kérdést: lehetséges-e, hogy Novák Katalin ennyire eltérően járt el, mint elődei? Az eljárás megkérdőjelezése mellett Wéber Ferenc további részleteket vállalt, amelyek bemutatták a két stílus közötti elképesztő különbséget, amely a hatalomgyakorlásban fellelhető: az elnök és tanácsadói között folytatott nyílt diskurzus teljesen ellentétes a háttéralkukkal.
A Sándor-palota pénteken délelőtt publikálta a szükséges dokumentumokat, amelyek alapján kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem ajánlotta a kegyelem megadását, Novák Katalin mégis a javaslattal szemben értelmezte a helyzetet.
Magyar Péter, egy újságíró, rendkívüli sajtótájékoztató keretein belül mutatta be az ügy iratait, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium birtokolt. Ekkor hangsúlyozta, hogy a kegyelmi ügyek titkosak, de az érintett, K. Endre könyvében beszámolt az ügyről, így a titoktartás feloldódott. K. Endre, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese, akit az intézményen belüli szexuális visszaélések eltussolásáért ítéltek el jogerősen, a kegyelmi döntés révén egy országos politikai botrányt robbantott ki.
A döntés költséges politikai következményekkel járt: Novák Katalin és Varga Judit, az igazságügyi miniszter, mindketten lemondtak a botrányos ügy miatt.
Ezek az események világosan bemutatják, hogy a politikai döntések mögött sot közel sem a nyitottság és az átláthatóság állt, hanem inkább a háttéralkuk és a titkos megbeszélések dominálták a folyamatokat.
