Teljesen átalakult az életmentő vizsgálat, amitől eddig rettegtek a férfiak
A férfiak jelentős része azért kerüli az urológiai rendelőt, mert azt hiszi, hogy ott gumikesztyűs ujj várja. Dr. Szepesváry Zsolt Jenő urológus szerint épp ezért került ki a végbélen keresztüli tapintás a prosztatarák szűréséből, mert a férfiak félnek tőle, de normál laborérték mellett egy százaléknál is kisebb az esély, hogy pont így bukkannának rá a daganatra. Ha viszont rosszindulatú daganatot fedeznek fel, a legmodernebb sebészeti robotokkal távolítják el a Szent Magdolna Magánkórházban.
„A férfiak azért nem szeretnek urológushoz járni, mert akkor benyúlnak a fenekükbe” – világított rá a főorvos. A tapintásos vizsgálatnak van orvosi logikája: a prosztata a végbél felől ujjal elérhető. Csakhogy a mirigynek csak a hátsó felszínéhez lehet hozzáférni, és annyira kicsi az esélye, hogy normál laborérték mellett éppen ott találjanak gyanúsan kemény területet, hogy a szűrésben megspórolható ez a kellemetlen lépés.
A prosztataszűrés ma egy laborvizsgálatra épül. A PSA a prosztata által normál üzemben is termelt fehérje, ezért mérhető egyszerű vérvétellel. A prosztatarákos betegek több mint 95 százalékánál megemelkedett az érték, vagyis akinek a PSA-ja a normál tartományban van, annál nagyon alacsony a daganat esélye.
Fontos változás, hogy a vizsgálatért már nem kell szakorvoshoz fordulni. A háziorvosi kompetenciák tavalyi bővítése óta a családorvos is elrendelheti a PSA-mérést, 45 és 75 éves kor között. Az Európai Urológus Társaság átlagos kockázat mellett 50 éves kortól ajánlja a szűrést, ha viszont a családban egyenesági férfi rokonnál előfordult prosztatarák, akkor már 45 éves kortól.
Ha a laborérték magas, vagy a beteg nehezen tudja kiüríteni a hólyagját, az urológiai vizsgálatnak része a tapintás – ez megmutatja, gyulladásra utal-e valami, és így magyarázhatja-e a magas értéket. Az emelkedett PSA mögött csak az esetek felében áll daganat. A másik felében gyulladás, egyéni adottság, egy nemi együttlét, vagy akár egy nehéz széklet is felviheti az értéket.
Ha nem kiugróan magas az érték, jellemzően egy hónap múlva megismétlik a vérvételt. A betegek 20-30 százalékánál ilyenkor visszamegy a PSA, viszont daganat esetén ez sohasem fordul elő.
Ha a második PSA-mérés is magas, jön a multiparametrikus MR – egy sugárterhelés nélküli mágneses vizsgálat –, amely ötös skálán jelzi a gyanút. Csak ez után következik a mintavétel. „A prosztatarák csak és kizárólag szövettannal bizonyítható” – hangsúlyozta a főorvos.
A hagyományos biopszia gyakorlatilag vakon szúr: a találati aránya 50-60 százalék. A fúziós biopszia ezzel szemben az MR-képet valós időben rávetíti az ultrahangos élőképre, így célzottan oda lehet szúrni, ahol a gyanús góc van – ezzel 80-90 százalékos találati arány érhető el.
Magyarországon az európai népességarány alapján évente 5-6 ezer új megbetegedést kellene kimutatni, a magyar adatok ennél alacsonyabbak. Évente nagyjából ezer gyógyító célú prosztatarákműtét történik, miközben az európai átlag alapján 2000-2500 körül kellene lennie.
Magyarországon nincs kötelező prosztataszűrés – ahogy Európában sehol. Az opportunista szűrés működik: aki bármilyen okból eljut az urológiára, azt megszűrik. A főorvos szerint egyelőre nincs egyértelmű adat arra, hogy a kötelező szűrés javítaná a túlélést, és a magyar urológia kapacitása sem tenné lehetővé, hogy minden érintett korcsoportba tartozó férfit leszűrjenek.
