Rusvai Miklós: Heteken belül a koronavírus indítja az idei őszi járványhullámot
A szokatlan kánikula után szeptember közepén megérkezett a hűvös idő, ami az iskolakezdéssel együtt hozza az őszi járványszezont. Dr. Rusvai Miklós víruskutató a legfrissebb adatokat elemezte, és felvázolta az előttünk álló hetek légzőszervi kilátásait, valamint szólt a hazánkat és Európát fenyegető egyéb vírusfertőzésekről is.
Országos szinten jelenleg még nincs járvány, az ország szinte egésze „zöld” besorolású. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb mérései szerint a koronavírus örökítőanyag-koncentrációja – elsőként a dél-budapesti szennyvízgyűjtőben – már kismértékű emelkedést mutat.
Így indul az idei Covid-hullám
A víruskutató szerint az elmúlt négy év tapasztalatai alapján idén is a koronavírus indítja az őszi légzőszervi járványhullámot. A betegszámok és az orvoshoz fordulók száma várhatóan szeptember második felétől fokozatosan emelkedik. Pánikra nincs ok: a Covid ezúttal enyhe lefolyású lesz, mert az elmúlt egy évben nem alakult ki jelentősen eltérő új variáns. A jelenlegi variánsok már nem okoznak súlyos tüdőgyulladást vagy citokinvihart; a betegség belesimul a szokásos náthavírusok közé. Súlyos megbetegedés csak veszélyeztetett, társbetegségekkel küzdő betegeknél alakulhat ki.
Rusvai teljességgel kizárta, hogy visszatérjen egy olyan erejű variáns, mint a vuhani. A vírus ugyanahhoz a sejtreceptorhoz csatlakozik, mint a kiindulási törzs, és ezt a kapcsolódási pontot nem tudja drasztikusan módosítani anélkül, hogy elveszítené fertőzőképességét. A lakosság szinte egészének van immunmemóriája oltás vagy korábbi fertőzés révén, a szervezet 4-5 nap alatt előállítja a megfelelő ellenanyagszintet, így a betegség lefolyása erre az időtartamra korlátozódik.
Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi láz Európába
A műsor egyik legérdekesebb vetülete a nyugat-nílusi láz európai terjedése volt. A mintegy negyedszázados adatgyűjtésen alapuló kutatás – dr. Nagy Anna és kutatócsoportja munkája, valamint nemzetközi összefogás eredményeként – meglepő tényt tárt fel: a nyugat-nílusi láz európai járványa genetikai nyomkövetés alapján Magyarországról indult ki. Bakonyi Tamás állatorvos 2002-ben mutatta ki először a kórokozót, így Magyarország ma a nyugat-nílusi láz víruskutatásának egyik fellegvára.
A terjedési lánc első szemét a vándormadarak adják. A szúnyogok a fertőzött madarak vérét szívják fel, majd csípés útján adják át a vírust embernek vagy lónak. Ember és ló nem adja tovább a fertőzést, mert vérükben nincs elegendő víruskoncentráció. Az esetek 95 százaléka tünetmentes vagy enyhe fáradtsággal jár, előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, izomfájdalom. Csupán az esetek csekély hányadában alakul ki súlyos idegrendszeri szövődmény – a diagnosztizált, kórházba kerülő súlyos betegek körében a halálozás eléri az 5-10 százalékot. Emberek számára jelenleg nincs elérhető védőoltás, a lovak számára viszont létezik vakcina.
Állatbetegségek támadása: baromfipestis és afrikai sertéspestis
Rusvai Miklós beszélt a gazdaságilag súlyos károkat okozó állatbetegségekről is. A legfrissebb eset a Fülöpházán szeptemberben regisztrált baromfipestis. Érdemes tisztázni, hogy a baromfipestis és a madárinfluenza két teljesen eltérő betegség: míg a madárinfluenza az emberre is veszélyes, a baromfipestis emberre ártalmatlan, viszont rendkívül ragályos, így a gazdasági károk megelőzése érdekében az érintett állományokat le kell ölni.
A hazai sertésállományt leginkább az afrikai sertéspestis fenyegeti. A vaddisznóállományban tíz éve jelen lévő kórokozó ellen nincs vakcina. A hatékony járványvédelmi kerítéseknek köszönhetően az ország középső területei jórészt mentesek maradtak a vaddisznóktól, idén azonban öt házisertés-állományban is megjelent a vírus. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán határ felől, míg Baranya és Somogy megyében a határ túloldalán, Horvátországban tomboló járvány miatt fertőződtek meg az állományok.
Egzotikus fertőzések és az oltásellenesség veszélyei
Szó esett a trópusi eredetű megbetegedésekről is. A szakértő hangsúlyozta, hogy a hazai maláriás esetek kivétel nélkül külföldi utazásokból behurcolt fertőzések, tartós európai jelenléttel nem kell számolni. A majomhimlő esetében a korábban világjárványt okozó afrikai törzs visszahúzódott, a hazánkban évente előforduló 1-5 eset az enyhébb variánshoz köthető.
Zárásként a víruskutató aggodalmát fejezte ki a globálisan növekvő oltásellenesség miatt, amit azzal magyarázott, hogy az emberek a kötelező gyermekkori védőoltásoknak köszönhetően ma már nem tapasztalják meg a halálos fertőző betegségek közvetlen jelenlétét. Nem fogják fel, hogy a gyermekkori kötelező vakcinázás eredménye az, hogy nálunk nem halnak meg tömegesen gyerekek kanyaróban vagy gyermekbénulásban – fogalmazott Rusvai Miklós, kiemelve, hogy a szerzett immunitás genetikailag nem öröklődik, így az oltási fegyelem feladása beláthatatlan következményekkel járhat.
