Robotrendőrök és humanoid családtagok – Kínában jártunk
Egy kínai kereszteződésben robotrendőr ad jelzéseket az autósoknak, miközben néhány kilométerrel arrébb már az otthonainkba szánt humanoidokat mutogatják. Sanghajból Wuhuba utazva a Chery autógyártó rendezvényén testközelből láthattuk, hogyan képzelik el a kínai fejlesztők a robotokkal közös mindennapokat.
A technológia látványos, a kérdések viszont meglehetősen hétköznapiak: ki felel egy robot hibájáért, rábíznánk-e a nagyszüleinket vagy a gyerekeinket, és valóban szeretnénk-e egy kamerákkal felszerelt gépet a nappalinkba?
Robotrendőr az útkereszteződésben
Wuhu egyik kereszteződésében egy fehér sapkát és láthatósági mellényt viselő alak ad jelzéseket az autósoknak. A forgalom halad, a rendőr pedig kinyújtott karral mutatja az irányt. Csakhogy a lába helyén egy kerekeken guruló platform található.
Az egészben talán az a legfurcsább, hogy a robotrendőr jelenléte szinte természetesnek hat a forgalomban. A Chery kínai autógyártóhoz tartozó AiMOGA Robotics januárban állította szolgálatba az R001-es robotját. A gép a közlekedési lámpákkal összehangolva ad jelzéseket, és emberi rendőrök munkáját segíti.
A gyártó tájékoztatása alapján egyelőre nem érdemes teljesen a gépre hagyatkozni. A robotrendőr jelenleg elsősorban a közlekedési lámpákkal összehangolt forgalomirányításban és a szabályszegők figyelmeztetésében segíti az emberi kollégáit. A bonyolultabb közlekedési helyzetek kezelése továbbra is az emberi rendőrök feladata, a vészhelyzeti koordinációt pedig csak a robot következő fejlesztési lépcsőjeként említi a Chery.
Emberi arcok, gépi testek és egy robot, amely ápolónak készül
A Chery wuhui rendezvényén, a szabadtéri bemutatóterületen két sorban álltak a fehér-kék humanoid robotok, szinte katonás rendben. Néhányuknak hosszú haja, emberi arca és lila szemüvege volt. Közelről viszont már látszottak a műanyag borítások, a mechanikus ízületek és a mellkasba épített kamerák.
A bemutatón robotkutyák és robotápoló is szerepelt. Utóbbit a fejlesztők elsősorban betegirányításra és tájékoztatásra szánják, nem orvosi döntések meghozatalára. Egy robot nem fárad bele abba, hogy naponta háromszázszor elmagyarázza, melyik emeleten található a vizsgáló – ugyanakkor erre egy jóval olcsóbb, hangszóróval felszerelt monitor is alkalmas lenne.
A családtag, aki mindent megjegyez
Az október 21-i wuhui bemutatón a Chery robotikai vállalata már egy egészen más célközönségnek szánt gépet állított a középpontba. A 90 centiméter magas, 18 kilogrammos Mobo nem gyári munkára vagy forgalomirányításra készült, a gyártó egyenesen családi társként mutatta be.
A színpadon a „Mobo vagyok, a családod tagja” felirat jelent meg. A több mint húsz nyelven kommunikálni képes robot a fejlesztők szerint felismeri a családtagokat, megjegyzi szokásaikat, mesélhet a gyerekeknek és emlékeztethet a napi teendőkre.
Egy egyedül élő idős embernek Mobo minden reggel szólhat, hogy ideje bevennie a gyógyszerét. Ez valódi segítség lehet, de attól, hogy a robot figyelmeztetett, még nem biztos, hogy a gyógyszert valóban bevették. A gyermekeknél is felmerül a kérdés: mennyiben segíti a fejlődést, ha a válasz mindig kéznél van, és nem kell gondolkodni, kutatni?
A Mobo a gyártó közlése szerint hosszú távú memóriával is rendelkezik. Ez kényelmes lehet, ha megjegyzi, hova tettük a kulcsunkat, kevésbé megnyugtató viszont, ha a kamerák és mikrofonok olyan családi beszélgetésekhez is hozzáférhetnek, amelyeket még a szomszédnak sem meszélnénk el. Felmerül a kérdés, hogy ki férhet hozzá az összegyűjtött adatokhoz, meddig tárolják azokat, és mi történik velük, ha eladjuk vagy lecseréljük a robotot. A vállalat adatvédelmi megoldásokat ígér, ezek működését azonban a bemutató alapján nem lehetett függetlenül ellenőrizni.
A Chery szerint az autóipari fejlesztések során megszerzett tudás a robotikában is hasznosítható. A vállalat Magyarországot is érintő európai terveiről korábban az Indexnek beszélt az egyik vezetője.
Ma még Kína, holnap Magyarország?
A humanoid robotok gyártása Magyarországon is megjelenhet. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az Indexnek adott interjújában a robotikát az ország egyik lehetséges gazdasági kitörési pontjának nevezte. Úgy fogalmazott, „nekünk erre az iparágra rá kell kapaszkodnunk, rá kell fókuszálnunk”.
A tárcavezető szerint komoly eredmény lenne, ha Magyarországra sikerülne idehozni egy neves gyártó humanoidrobot-gyárát vagy alkatrészüzemét, esetleg a hazai vállalatok szenzorokkal, motorokkal és a robotok mozgását biztosító alkatrészekkel kapcsolódhatnának be a nemzetközi gyártásba. A miniszter a következő négy év egyik fontos célkitűzésének nevezte ezt a lehetőséget, hangsúlyozva, hogy a robotika az akkumulátorgyártással szemben nagyobb hazai hozzáadott értéket teremthet.
