„Ezek brutális számok” – A gyermekvédelmi diagnózis legsokkolóbb adatai
A hétvégén közzétett, 220 oldalas gyermekvédelmi jelentés adatai szerint az állami ellátórendszer súlyos válságban van: várólistákon sínylődő gyerekek, hiányzó férőhelyek és bezárult örökbefogadási kapuk jellemzik a helyzetet.
Magyarországon több mint 1,6 millió gyerek él, közülük 130 ezer van veszélyeztetettként nyilvántartva – ez a gyerekek közel 8 százaléka. Minden ötödik gyerek érintett a szegénység kockázatával.
2010 és 2025 között 17 százalékkal nőtt a családból kiemelt gyerekek száma. Míg 2010-ben tízezer kiskorúból 99 nem élt a vér szerinti családjával, 2024-ben már 127. Jelenleg mintegy 23 ezer gyerek nevelkedik állami gondoskodásban. Az EU-ban átlagosan a gyerekek 1 százaléka él állami gondoskodásban, nálunk ez az arány 1,4 százalék.
A szakellátásban élők aránya a gyermeknépesség 27 éves csökkenése mellett is nőtt: 1998-ban ezer azonos korú gyermekre 9, 2025-ben már közel 13 szakellátott jutott. A gyerekek negyede 0-12 hónapos korban kerül be a rendszerbe. Egyetlen gyermek kiemelése és elhelyezése évente 8 millió forintjába kerül az államnak.
Jelenleg 1300-1500 gyerek vár a veszélyes környezetből való kiemelésre, további 1300-1500-an gondozásihely-váltásra. Összesen 2500-2700 kiskorú él nem megfelelő helyen. Egy csecsemő átlagosan 105 napot vár gondozási helyre, egy 14-17 éves kamasz pedig átlagosan 358 napot.
A 2019-2020-as egyházi kiszervezést követően 2025-re több mint 2000-rel kevesebb nevelőszülői férőhely maradt, mint a 2022-es csúcsévben. Az örökbefogadás terén is fordulat állt be: 2022 és 2025 között a lehetséges örökbefogadók száma 3000-ről 1500 alá feleződött, míg az örökbe fogadható gyermekek száma 2400 fölé nőtt. Míg 2020-ban 1 gyermekre 1,75 alkalmas örökbefogadó jutott, 2025-re 1 alkalmas örökbefogadóra már 1,63 örökbe fogadható gyermek jut.
Jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak: Borsod-Abaúj-Zemplénben ezer gyerekből 217,9 hátrányos helyzetű, Budapesten csupán 6,2 – a különbség 35-szörös. A szakellátásban élők száma Borsodban ezer kiskorúra 26,2, Győr-Moson-Sopronban mindössze 4,2.
A gyermekvédelmi rendszerben az átlagos létszámhiány körülbelül 20 százalékos, egyes régiókban és szakterületeken a 60-65 százalékot is eléri. A szakemberhiány oka az alulfinanszírozottság, az alacsony bérek, a túlterheltség és a kiégés.
A jelentés szerint a folyamatos forráshiány miatt a megelőzésre és a családmegtartásra nem maradt kapacitás. A rendszerben felnövő gyerekek utódai sok esetben maguk is az ellátórendszerbe kerülnek. A diagnózis alapján a rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott, a teljes leállást jelenleg a pályán maradt dolgozók hivatástudata akadályozza meg.
