Tarjányi Péter: Magyarország felkészülése egy energetikai válságra
Tarjányi Péter, az író és biztonságpolitikai szakértő, figyelmeztetett arra, hogy hazánknak készen kell állnia egy esetleges energetikai válságra, különféle stratégiai intézkedések bevezetésével. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek és az iráni-amerikai konfliktus következményeként az üzemanyagárak emelkedése, valamint az ellátási problémák egyre nagyobb kockázatot jelenthetnek Európában és Magyarországon.
Az energetikai helyzet különösen a dízelellátás szempontjából aggasztó, mivel a stratégiai készletek a világpiacon folyamatosan csökkennek. Tarjányi szerint Magyarországnak nemcsak a készleteket kellene feltöltenie, hanem alternatív beszerzési útvonalakat is ki kell dolgoznia, emellett válságterveket kellene készíteni a jövőbeli ellátási problémák kezelésére.
A Hormuzi-szoros kiemelkedő jelentőséggel bír a globális olajkereskedelem szempontjából, hiszen normális körülmények között az olajforgalom jelentős része itt zajlik. A jelenlegi válság következtében azonban a forgalom drámaian csökkent, és sok ország már elindította a stratégiai készletek felhasználását.
Ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva marad, akkor az nem csupán árdrágulást, hanem komoly ellátási válságot is jelenthet, különösen a dízel üzemanyag terén. Az IEA májusi jelentése rámutatott, hogy a globális olajkínálat jelentősen csökkent, így az ellátási gondok súlyosbodhatnak.
A szakértő szerint az IEA-tagállamok márciusban több mint 400 millió hordós készletfelszabadítást hajtottak végre, amelyből az EU-tagállamok hozzávetőlegesen 20%-kal részesültek. Magyarország tehát nemcsak a Hormuz helyzete miatt küzd, hanem a szárazföldi ellátási vonalak sérülékenysége is problémát jelent. A Barátság vezeték kiesése következtében a MOL már februárban kényszerült a stratégiai kőolajkészlet felszabadítására, ami tovább csökkentette a hazai készleteket.
Tarjányi Peter hangsúlyozta, hogy a világpiacon több komoly aggasztó tényező is jelen van. Ahelyett, hogy csupán az üzemanyagok árának emelkedésével számolnánk, a dízel, a kerozin, valamint a vegyipari alapanyagok és az LNG készletek fogyása is súlyos következményekkel járhat az ipar és a mezőgazdaság számára.
Az áremelkedések mellett tarthatatlan helyzet alakulhat ki, amely új inflációs nyomást, gyengébb ipari teljesítményt és fokozódó politikai feszültségeket vonhat maga után. Tarjányi Péter javasolta, hogy a kormányok a fogyasztás ösztönzése helyett keresletcsökkentésre és célzott adagolásra helyezzék a hangsúlyt a jövőbeli válságok elkerülése érdekében.
A szakértő figyelmeztetett arra, hogy a legfőbb kockázat nem csupán az, hogy nem lesz üzemanyag a kutakon, hanem sokkal inkább a piaci bizonytalanság és a készletek alacsony szintje, amelyek súlyos áremelkedésekhez és ellátási nehézségekhez vezethetnek. Javasolta, hogy a kormány tegyen lépéseket a stratégiai készletek feltöltése érdekében, alakítson ki külön dízelválság tervet, és biztosítson alternatív kőolajbeszerzési forrásokat.
Összefoglalva, Tarjányi Péter hangsúlyozta: „Nem arra kell készülnünk, ami biztosan bekövetkezik. Hanem arra, ami bekövetkezhet, és ha bekövetkezik, súlyos következményekkel jár.” Az állami logikának a megelőzésre, a védelemre, valamint az előre tervezett korlátozásokra kell összpontosítania a válság elkerülése érdekében.
